Pályázaton választják ki a jelölteket az Emberi Jogok Európai Bíróságára
A bírójelöltekről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése dönt majd.
A bírójelöltekről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése dönt majd.
Miután az Alkotmánybíróság elutasította a Transparency panaszát a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésével kapcsolatban.
Az ítélet szerint az állam nem védte meg a lakók élethez való jogát, halálukat pedig nem vizsgálta megfelelően.
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörtényt a jog korlátozása, a civilek szerint igen.
A strasbourgi döntés szerint 12 ezer eurót (kb. 4,7 millió forint) kell kifizetni annak az afganisztáni nőnek, akit négy gyerekével együtt 17 hónapon át tartottak a déli határon kialakított tranzitzónában.
Az életvégi döntés jogáért harcoló alkotmányjogász most új beadványokon gondolkodik.
A kormánynak egy cselekvési tervet is be kell mutatnia október 30-ig.
A halálos beteg ügyvéd a Facebookon reagált a strasbourgi bíróság döntésére.
Elutasította az életvégi döntés jogáért harcoló Karsai Dániel beadványát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.
Az életvégi döntés szabadságáért küzdő, gyógyíthatatlan beteg jogász „már vágja a centit”.
Halálos betegséggel diagnosztizálták, de még mindig tartja, hogy örök optimista. Gyomorszondával táplálják, de most is törekszik arra, hogy mindennap tanuljon valamit. Karsai Dániel ügyvéd-alkotmányjogász tavaly augusztusban jelentette be, hogy ALS-ben szenved, azóta pert indított Strasbourgban a magyar állam ellen az életvégi döntés jogáért, betegségét pedig a nyilvánosság előtt is vállalja. Mi pedig videóval követtük végig munkáját és mindennapjait. Csányi Nikolett és Serdült Viktória riportja.
A testületbe minden tagállam egy bírót delegálhat.
Álmáról, jövőjéről és a betegséggel folytatott küzdelméről is beszélt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Karsai Dániel. Az életvégi döntéshez való jogért harcoló ügyvéd nyomott hangulatban volt a tárgyalás előtt, még a kollégáival közös vacsorát is lemondta, de a meghallgatással nagy teher esett le róla. A kormány képviseletében az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt a testület előtt: az ügy nekik is megterhelő érzelmileg, de szakmai nézőpontból kell hozzáállniuk.
Még nem tudja Karsai Dániel, élne-e az aktív eutanázia jogával, ha sikerülne Strasbourgban kikényszerítenie a magyar államtól annak engedélyezését. A gyógyíthatatlan betegségét a nyilvánosság előtt viselő ügyvéd pere hétfőn kezdődik az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Pártok is megkeresték a háttérben, őket arra biztatja, hogy álljanak ki a nyilvánosság elé és kezdeményezzenek politikai párbeszédet az életvégi döntésekről.
Az ítélet kimondja, hogy magyar rendőrök vertek meg egy pakisztáni menedékkérőt 2016-ban, az állam pedig nem kereste eléggé a felelősöket.
Karsai Dániel ügyvédnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A nemrég még túrázó, sportoló alkotmányjogász ma is aktív életet él, legfeljebb „két percbe telik, hogy felálljon a fotelből", és kerekesszékben megy koncertre. Azt reméli, hogy Strasbourgban, ahova azért fordult, hogy „az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal” fejezhesse be életét, személyesen is felszólalhat majd. A hvg360-nak adott interjúban arról is beszélt, hogyan élte át a diagnózis utáni hónapokat, miért nem akar külföldre menni, és miért fontos az akasztófahumor.
Az alkotmányjogásznál tavaly diagnosztizáltak ALS betegséget, a hatályos magyar jogszabályok azonban még külföldön is büntetik a családtagjait, vagy orvosait, ha eutanáziában segédkeznek.
A portál szerint Magyarországon az ügy következtében sérült a sajtószabadság és ezért fordulnak Strasbourghoz.
Persze nem a mostani Indexét, hanem még a 2014-es verzióét, amelyik megírta, hogy Áder János állítólag katonakorában azért volt fogdán, mert részegen lövöldözött.