Óriási víznyelőre bukkantak Mexikónál, rögtön ez lett a világ második legnagyobbja
Csupán 26 méterrel marad el a Yucatán-félsziget partjainál felfedezett víznyelő a rekorder Sárkánylyuktól, de így is hasznos lehet a tudósok számára.
Csupán 26 méterrel marad el a Yucatán-félsziget partjainál felfedezett víznyelő a rekorder Sárkánylyuktól, de így is hasznos lehet a tudósok számára.
A francia Zephalto 2025-ben indítaná útnak az első ballonját, ami egyszerre hat utast tud a világűr szélére elvinni. Évente 60 járattal számolnak.
Csütörtökön délután a SpaceX útnak indította a világ legnagyobb űrrakétáját, a Starshipet. A Csillaghajó prototípusa azonban nem élt sokáig.
Az aszteroidák becsapódása az egyetlen olyan természeti katasztrófa, amelynek teljes elhárításához nem rendelkezünk megfelelő technológiával.
Kína a tervek szerint 2025-ben indítja útnak azt az űrszondát, ami a 33 méter átmérőjű 2019 VL5 aszteroidába csapódik bele.
Az ENSZ montréali jegyzőkönyve szerint 2010-re ki kellett volna vezetni az összes olyan vegyi anyagot a gyártásból, amelyek miatt ózonlyuk keletkezhet. Most mégis egyre több ilyen van a légkörben.
Parsec néven emlegeti az amerikai Lockheed Martin azt a rendszert, ami a Holdon élő embereket kötné össze az űrhajóval, valamint a földi bázissal.
A NASA tudósai szerint a 2023 februárjában felfedezett 2023 DZ2 aszteroidát nem most látjuk utoljára: 2026-ban csekély eséllyel ugyan, de becsapódhat a Földbe. Aggodalomra viszont nincs ok.
A Földtől mintegy 300 millió kilométerre lévő Ryugu aszteroidáról származó minták elemzése arra utal, hogy a földi élet kialakulásához a világűrből érkező meteoritok járulhattak hozzá – közölték a kutatásban részt vevő tudósok kedden.
A NASA mérései szerint március 12-én egy R-típusú, vagyis ritkán tapasztalható erősségű napkitörés zajlódott le a Nap Földdel ellentétes oldalán.
Az AIM nevű űrszondát még 2007-ben állította pályára a Föld körül a NASA, azóta figyelte a bolygó légkörét. A működését eredetileg 2 évre tervezték.
A NASA tudósai egy, a Nap felé tartó üstököst fedeztek fel, ami a számítások szerint utoljára 80 ezer éve járt a Föld közelében.
A 2022 NX1 kódjelű aszteroidáról először azt sem lehetett tudni, hogy égitest-e, vagy űrszeméttel van dolgunk. A számítások alapján a Föld gravitációja ejtette csapdába.
Magyar amatőr csillagászok már 2022 júliusában is készítettek fotót a C/2022 E3 (ZTF) kódjelű üstökösről, de a legtöbb fénykép 2022 decemberében és 2023 januárjában készült, hiszen az égitest akkor volt hozzánk legközelebb. Ezekből a felvételekből válogattunk egy adagot.
A 2023 BU jelű aszteroidát január 21-én vette észre egy amatőr csillagász. A számítások szerint 3600 km-rel Dél-Amerika déli csücske felett húz majd el.
A Pekingi Egyetem kutatói a földrengések szeizmikus hullámait elemezve arra jutottak, hogy a Föld belső magja már nem abba az irányba forog, mint az elmúlt néhány évtizedben.
A C/2022 E3 (ZTF) kódjelű üstökös már távolodik a Naptól, így hamarosan szabad szemmel is látni lehet majd.
Utoljára 1030. december 3-án volt olyan közel az újhold a Földhöz, mint amilyen közel január 21-én lesz. A következő ilyen eseményre 345 évet kell majd várni.
A légkörkutatók szerint a légkörben lévő por akár 8 százalékkal is visszafoghatja a globális felmelegedést. Probléma viszont, hogy 1980 óta folyamatosan kevesebb van belőle.
A NASA szerint (magyar idő szerint) legkésőbb január 9-én 17 óra 40 percig be fog lépni a Föld légkörébe az a műhold, amit 1984-ben állítottak pályára, és amiről úgy tervezték, legfeljebb 1986-ig fog működni.