A világ második legmélyebb, víz alatti víznyelőjét fedezték fel nemrég a mexikói Yucatán-félsziget partjainál. A Chetumali-öbölben található képződmény körülbelül 274 méter mély, és megközelítőleg 13 660 négyzetméternyi területet fed le.

A világ legnagyobb ilyen víznyelője a Dél-kínai tengeren 2016-ban felfedezett Sárkánylyuk, ami több mint 300 méter mély.

A kék lyukakként ismert képződmények tulajdonképpen függőleges barlangok, amelyek a tengerpartok közelében találhatók. Sokféle növény és állat él bennük, köztük korallok, tengeri teknősök és cápák is.

A mostani víznyelő a Taam Ja’ nevet kapta, ami maja nyelven annyit tesz: mély víz. Oldalai rendkívül meredekek, 80 fokosak. A víznyelő teteje a tengerszint alatt 4,6 méterrel található. A kék lyukat a mexikói Nemzeti Tudományos- és Technológiai Tanács kutatói fedezték fel még 2021-ben, tanulmányukat most a Frontiers in Marine Science című tudományos lap hozta le – számolt be róla a LiveScience.

Alcérreca-Huerta et al/Frontiers in Marine Science

Az ilyen víznyelők akkor jönnek létre, amikor a tengervíz mészkővel találkozik. Mivel utóbbi nagyon porózus, a kémiai reakciók során gyakorlatilag feloldódik. A legtöbb ilyen kék lyuk valószínűleg a legutóbbi jégkorszak idején keletkezett. Amikor az 11 ezer évvel ezelőtt véget ért, a tengerszint emelkedni kezdett, a barlangok pedig megteltek vízzel.

A szakemberek úgy vélik, hogy ezek a víznyelők a bolygónk történetéről is információval szolgálhatnak. Korábban ugyanis felfedezték, hogy a víznyelő mélyén olyan baktériumok élnek, amelyek képesek elviselni a szélsőséges körülményeket. Ez megmutathatja, milyen típusú életformára számíthatunk a Naprendszer más égitestein – például a Jupiter jeges holdjain.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.