Decemberben felszállhat a SpaceX legnagyobb űrhajója, amivel embert vinne a Marsra
A Starship, vagyis Csillaghajó néven ismert űrhajó lassan az összes engedélyt megkapja az amerikai légügyi hatóságtól ahhoz, hogy felszállhasson.
A Starship, vagyis Csillaghajó néven ismert űrhajó lassan az összes engedélyt megkapja az amerikai légügyi hatóságtól ahhoz, hogy felszállhasson.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai három műhold által gyűjtött adatokat alakítottak át, hogy hallható legyen a Föld mágneses tere.
A kutatók nemesgázokat és nitrogént találtak a Ryugu aszteroidából származó mintában.
A Föld-Hold távolság már évtizedek óta nő, és ez a jövőben sem lesz másképp.
A Föld nem minden területe lakható, különösen ott, ahol rendkívül alacsony a hőmérséklet. Egy kutatócsoport szerint ez a helyzet sokat változhatna, de ahhoz egy másik planéta elmozdulására lenne szükség.
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
Az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói szerint nem 15, hanem 25 kilométer átmérőjű volt az az aszteroida, amely 250–280 kilométeres krátert hozott létre.
Több kritikus szerint a klímaváltozás csak hiszti, mert látható jele egyáltalán nincs. Erre cáfol rá egy új tanulmány, aminek szerzői semmi jót nem jósolnak.
Az amerikai kutatók a talajban élő mikroorganizmusok vizsgálatakor olyan vírusra bukkantak, ami egy eddig felfedezetlen fehérjét tartalmaz.
Laboratóriumi kísérletek alapján bizonyos anyagokból, amik a földköpeny és a mag környékén is előfordulnak, gyémánt keletkezhet.
Aki itt akarna hatalmas birtokhoz jutni, csalódni fog.
A QC7 nevű aszeroida 9,1 km/másodperces sebességgel robog majd el a Föld mellett.
Samantha Cristoforetti az izraeli Ashalim naperőművet szúrta ki a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről.
Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.
A tudósok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan alakultak ki a kontinensek.
Az Antarktiszból egy 944 centiméter hosszúságú mintát sikerült kinyerni. A jég a pliocén korban keletkezett.
A Jupiter holdja, az Europa jégtábláinak alja sokkal kevesebb sót tartalmazhat, mint az óceán többi része.
A tudósok a japán űrügynökség űrszondája, a Hajabusza-2 által a Földre hozott mintákat elemezték.
A NASA műszerei vasárnap jeleztek be, amikor a részecskék először elérték a Föld mágneses mezejét.
Az idei szokatlanul gyakori és intenzív hőhullámok válnak az „új normálissá” a világban, ráadásul a nyarak Európában forrósodnak a legerősebb ütemben.