200-300 millió év múlva újra egy szuperkontinens lesz a Földön
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
Az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói szerint nem 15, hanem 25 kilométer átmérőjű volt az az aszteroida, amely 250–280 kilométeres krátert hozott létre.
Több kritikus szerint a klímaváltozás csak hiszti, mert látható jele egyáltalán nincs. Erre cáfol rá egy új tanulmány, aminek szerzői semmi jót nem jósolnak.
A QC7 nevű aszeroida 9,1 km/másodperces sebességgel robog majd el a Föld mellett.
A tudósok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan alakultak ki a kontinensek.
A Jupiter holdja, az Europa jégtábláinak alja sokkal kevesebb sót tartalmazhat, mint az óceán többi része.
A tudósok a japán űrügynökség űrszondája, a Hajabusza-2 által a Földre hozott mintákat elemezték.
A NASA műszerei vasárnap jeleztek be, amikor a részecskék először elérték a Föld mágneses mezejét.
Az idei szokatlanul gyakori és intenzív hőhullámok válnak az „új normálissá” a világban, ráadásul a nyarak Európában forrósodnak a legerősebb ütemben.
Idén június 29-én rekordot könyvelt el a bolygónk: a megszokott 24 óra valójában 1,59 ezredmásodperccel rövidebb volt.
Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta.
Szépen gyarapszik a világ népessége: hamarosan 8 milliárd ember lakja majd a bolygót.
A 2022 NF aszteroida 83 900 kilométerre kerüli el a Földet, ami igen közeli elhaladásnak számít.
Az amerikai kutatók a talajban élő mikroorganizmusok vizsgálatakor olyan vírusra bukkantak, ami egy eddig felfedezetlen fehérjét tartalmaz.
Laboratóriumi kísérletek alapján bizonyos anyagokból, amik a földköpeny és a mag környékén is előfordulnak, gyémánt keletkezhet.
Aki itt akarna hatalmas birtokhoz jutni, csalódni fog.
Samantha Cristoforetti az izraeli Ashalim naperőművet szúrta ki a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről.
Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.
Az Antarktiszból egy 944 centiméter hosszúságú mintát sikerült kinyerni. A jég a pliocén korban keletkezett.
A NASA több képet is kiadott júniusban a Föld különböző pontjairól, ezekből készítettünk egy rövid válogatást.