Japán kutatók szerint a Naprendszer legnagyobb holdjának, a Ganymedesnek a dőlésszöge akkor változott meg, amikor a kataklizmikus esemény megtörtént.
Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
A tudósok szerint a Jupiter több holdjának jeges felszíne alatt is folyékony óceán lehet, amiben mikroorganizmusok élnek. Hogy ez valóban így van-e, azt Európa derítheti ki elsőként.
A mélyűrbe vezényelt eszközök általában egyirányú úton vesznek részt, és nincs ez másképp a NASA egyik közelgő, Europa Clipper című missziójával sem.
Az Oscar-díjas zeneszerző 79 éves korában vesztette életét.
A NASA tudósai a Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről az elmúlt két évtizedben rögzített adatokat nézték át újra, és bukkantak egy igen komoly felfedezésre.
A szonda nagyjából 15 óra tudta le a Jupiter és a Ganymedes közti, több mint egymillió kilométeres távolságot.
A NASA Juno űrszondája elsősorban a Jupitert vizsgálja, de most a bolygóhoz közeli Ganymedeshez is ellátogatott.
A Ganymedes a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben.
Hatalmas, a földinél tízszer mélyebb sós vizű óceán lehet a Jupiter, egyben a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganümédészen egy vastag jégkéreg és a sziklás felszín közé szorulva – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Hubble űrteleszkóp friss kutatásaira támaszkodva.
