A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
Ezt jelentette be legalábbis az izraeli haderő kedden a közösségi médiában.
Ha a harcoló felek válogatás nélkül ölnek civileket (is), az mindkét oldalon jogellenes, erre figyelmeztet az ENSZ mellett a Nemzetközi Vöröskereszt, az Amnesty International és a Human Rights Watch is.
Megbocsáthatatlan, hogy nyugati vezetők fegyverszünetet sürgetnek Gázában, fogalmaz a lap vezércikke.
Az izraeli hadsereg pénteken indított szárazföldi akciója óta folyamatosak a harcok a gázai övezetben, de összecsapások zajlottak Ciszjordániában is az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint egy ötödik magyar származású túsza is van a Hamásznak, az október 7-i terrortámadásnak pedig van egy halálos magyar származású áldozata is. Még mindig legalább 240 túszt tart fogva a csoport.
Káled Masál 2017-ig vezette a Hamász politikai szárnyát.
A fogvatartott nő a kormányfő kudarcának tekinti, hogy a Hamász fogságába került, és azt követeli Netanjahutól, hogy engedje el a palesztin foglyokat, hogy ők hazamehessenek.
Daniel Hagari szerint a gyalogsági erők mellett harckocsik és páncélos hadtestek is részt vesznek a műveletekben.
A Hamász terroristái október 7-én támadták meg a fesztiválon bulizókat, akik közül 260-at megöltek, többeket pedig elraboltak.
A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az alelnök szerint az Egyesült Államok a konfliktus eszkalálódásának megakadályozásán dolgozik.
Jelenleg is tartanak a harcok a Gázai övezetben az IDF pénteken megindított szárazföldi akciója következtében, de összecsapások zajlottak Ciszjordániában is az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között.
Hogyan lesznek a palesztinai arabokból palesztinok és miként jutnak el a szekuláris nacionalizmustól a politikai iszlámig?
Az Izrael és a Hamász között zajló háború kérdésessé teszi az India – Közel-Kelet – Európa gazdasági folyosó jövőjét. A projekt több milliárd dolláros beruházást igényel, de ebben a helyzetben a befektetők lelkesedése gyorsan elpárologhat.
Bármi is lesz a jelenlegi válság vége, sokan látják úgy, hogy a dolgok sem az izraeliek, sem a palesztinok számára nem mehetnek tovább az eddigi mederben, írja a brit lap szerzője.
A Hamász először fogalmazta meg nyilvánosan követeléseit az október 7-i akció óta. Kérdés, hogy Izrael hajlandó-e engedni nekik a közel 230 izraeli és külföldi túszért cserébe.
A Hamász föld alatti kiterjedt járatrendszere óriási kihívást jelent az izraeli hadseregnek, ha az tényleg szárazföldi offenzívába kezd a rendkívül sűrűn lakott Gázai övezetben. A városi hadviselés amúgy is a hadseregek „rémálma”, és Gázában szinte kivitelezhetetlen a katonai célpontokat a polgáriaktól leválasztani. A Deutsche Welle riportja.
Szombaton is folytatódott az izraeli hadsereg péntek este kezdődött ellentámadása a Gázai övezetben, amely elsődleges célpontjai a Hamász palesztin terrorszervezet infrastruktúrája és vezetősége. Legalább 150 célpontot támadtak, a palesztinok szerint a nyolcezerhez közelít a gázai áldozatok száma. Közben a terroristák a palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik a közel 300 izraeli túszért cserébe, akiket még október 7-én hurcoltak el Gázába.
Abu Marzuk szerint a Hamász Oroszországba invitálása a jelenlegi konfliktus idején „üzenet az egész világnak".
A szárazföldi akciót azért halogathatja Izrael, mert tisztában van vele, hogy a nemzetközi megítélése óhatatlanul romlana a civil áldozatok miatt – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa. Az elmúlt 15 évben Izraelt sokszor bírálták az aránytalannak tartott válaszcsapások miatt, de ennek megítélése szubjektív.
