Simon Sebag Montefiore világhírű történész, Oroszországgal és a Közel-Kelettel foglalkozó népszerű könyvek szerzője, regényíró azt hangsúlyozza a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban, hogy Izrael és a palesztinok közt kizárólag a kétállami megoldás rendezhetné a helyzetet. Ám az csak akkor lehetséges, ha a két fél kölcsönösen elismeri a másik történelmét és törvényességét.
A képanyagból nem derül ki, hogy a fegyveres sikerrel járt-e.
Az izraeli szárazföldi csapatok pénteken bekerítették Gáza városát Antony Blinken amerikai külügyminiszter látogatása előtt. Érvényesült Mike Johnson amerikai képviselőházi elnök és a republikánusok akarata, megérkezhet a 14,3 milliárd dollár segély Izraelbe.
„A katasztrófa mélységéből a győzelem felé haladunk" – jelentette ki Beni Ganz izraeli miniszter.
Az izraeli hadsereg egyre mélyebbre hatol a Gázai övezet központi városában.
Volt olyan diplomáciai forrás, aki a nemzetközi békekonferencia uniós ötletét köldöknézésnek nevezte.
A Hamász támadása minden elemében egyértelműen sértette a nemzetközi jogot, Izrael ellencsapásának megítélése attól is függhet, miként tekintünk a konfliktusra, az írott és íratlan szabályokra.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Napokon belül elengedheti a Hamász a külföldi, tehát nem izraeli túszait, de közben azzal is fenyegetőzik, hogy az október 7-ihez hasonló támadásait Izrael megsemmisüléséig fogja folytatni.
Abu Obaida arról is beszélt, hogy a nem rég kiszabadított izraeli katonanő nem a Hamász foglya volt.
Egyre súlyosabb a helyzet Gázában, ahol az izraeli hadsereg sűrűn lakott területeket támad a Hamász elleni háborúban. Tudósításunk a háború 26. napjáról.
Az IDF közleménye szerint a célpont egy olyan Hamász-vezető volt, aki részt vett az október 7-i támadásban, és hírszerzésük szerint meg is halt Ibrahim Biari a légicsapásban.
Hoszein Amirabdollahián Katarban egyeztetett a Hamász-vezető Iszmáíl Haníjével, akivel ismét megerősítették együttműködésüket, a palesztin ellenállást pedig győztesként ünnepelte a közel-keleti régióban.
Ellát és Dafnát október 7-e óta tartja fogságban a terrorszervezet.
Az izraeli hadsereg még nem kommentálta a támadást.
Azzal, hogy Izrael kiterjesztette a szárazföldi műveletét Gázában, miközben az Egyesült Államok megpróbálta – csak részleges sikerrel – "visszafogni", nemcsak Iránt és a hozzá kötődő militáns szervezeteket tolhatja agresszívabb fellépés felé, de Ciszjordániában is felerősítheti az erőszakot. Még ha sem Teherán, sem Washington nem vágyik regionális háborúra, az eszkaláció kockázata az elmúlt napokban nőtt – állítja elemzésében a Stratfor.
Ami október 7-én lejátszódott, azt nem lehet összevetni a holokauszttal – mondja – hiszen utóbbi ezerszer súlyosabb volt. De azért vannak hasonlóságok a tragédiákban, mondja Jichák Hercog a konzervatív Die Weltnek adott interjúban.
A külügynek az elrabolt egyik hozzátartozója jelezte, hogy mi történt.
Izrael megindította a szárazföldi akciókat a Hamász ellen Gázában. Kérdés, elpusztítható-e a szervezet, amely a háború előtt nem volt népszerű az övezetben.
A magyar-izraeli Osnat Weiss azt nyilatkozta a Heteknek, hogy a hozzátartozói közül többeket – köztük magyar állampolgárokat – megöltek vagy elhurcoltak a Gázai övezetet uraló terrorszervezet fegyveresei.
