Vállalkozni, beszállni egy cégbe mindenképp kockázatos dolog. Hiába menő egy termék, biztató a piac érdeklődése vagy meggyőző az üzleti terv, a kockázatot csak minimalizálni lehet. Főleg akkor, ha az ember egyszerre tucatnyi vállalkozásba fektet. Kádas Péter kockázatitőke-szakértővel beszélgettünk bukásról, extrém rizikóvállalásról, valamint arról, meddig lehet elmenni biztonsági háló nélkül.
A startup ágazat támogatása kiemelten járulhatott volna hozzá a gazdasági növekedéshez, de azzal, hogy nem kerültek bele a 2015-ös adócsomagba az ágazatot segítő kedvezmények, Kádas Péter, a Budapest HUB munkacsoport tagja szerint ez a hajó elúszott.
A startup ökoszisztéma két jeles alakja, az iparág meghatározó piaci szereplőinek – a vállalkozóknak és a kockázati-tőkéseknek – érdekeit képviselve néztek szembe egymással tegnap, a Design Terminálban.
Csütörtökön egész napos konferencián tanakodtak a startup-világ nagyágyúi, miként törhet Budapest vezető szerepre a régióban.
A robbanásszerűen fejlődő magyar garázscégek világában már az állam is nagy gazdasági potenciált lát: az évtized végére a régió startup-fővárosaként vizionálja Budapestet. A szakma üdvözli a kormány célkitűzéseit, az ambiciózus elképzelések megvalósíthatóságáról azonban legalábbis megoszlanak a vélemények.
A kockázati tőkebefektetők szinte sosem mondanak nemet, a megvalósult befektetés végül mégis csak nagyon kevés startup kiváltsága lesz, így tehát a válaszuk a legtöbb esetben mégiscsak nem. Ennek az az oka, hogy egy befektető semmit nem nyer azzal, ha megbánt egy-egy vállalkozót egy egyértelmű „nem”-mel, hszen minden startup-ban ott a lehetőség, hogy elsül és nagyon nagy sztori lesz belőle. A Startupdate segít dekódolni a befektetők frazeológiáját.
