Varga Szabolcs
Varga Szabolcs

A robbanásszerűen fejlődő magyar garázscégek világában már az állam is nagy gazdasági potenciált lát: az évtized végére a régió startup-fővárosaként vizionálja Budapestet. A szakma üdvözli a kormány célkitűzéseit, az ambiciózus elképzelések megvalósíthatóságáról azonban legalábbis megoszlanak a vélemények.

„A magyar befektetési piac a kezdeti robbanásszerű fejlődés után lelassult. Míg korábban alacsony volt a vállalkozások tőkeellátottsága, addig az uniós Jeremie-program pénzeinek lehívásával forrásbőség alakult ki: a hirtelen felgyülemlett tőke eleinte felpezsdítette a piacot, de mára megtorpant a növekedés, mert egyszerűen nincs elég piacképes projekt, amelyek alkalmas lennének a befektetés fogadására” – mondja Szabó Balázs, az innovatív vállalkozások nemzetközi terjeszkedését támogató InVendor Kft. üzletfejlesztési vezetője.

A Jeremie 4-gyel már 130 milliárd forint keresi gazdáját, amiből az Insiderblog kalkulációi szerint 365 startupot lehetne finanszírozni. Ez a szám megközelítőleg egyenlő a magyar startupok számával, csakhogy a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy egy befektetésre érdemes ötlet megtalálásához 40-50 potenciális startup "szükséges", vagyis legalább 15 ezer innovatív ötletre volna szükség a források elhelyezéséhez, miközben Magyarországon a startupperek és a startupból élők száma lehet ennyi.

Ez azt jelenti, hogy könnyen előfordulhat, hogy az alapkezelők nem hívják le a teljes támogatási összeget, így az uniós támogatás egy része kihasználatlan maradhat. A Jeremie I-es tőkeprogram 2010 nyarán kezdődött, azóta a 44,9 milliárd forintból az NFÜ 2013. júniusi adatai alapján eddig mindössze 32 milliárd forintot kötöttek le. Szabó Balázs szerint emiatt nem alakult ki pánikhelyzet a piacon, legrosszabb esetben a lehívott, de alapkezelők által be nem fektetett összeget vissza kell fizetni a befektetők és az unió számára. Ugyan semmilyen retorzióval nem jár, ha a tőkebefektetők nem használják fel az általuk elnyert támogatásokat, de ha Budapest régiós vezető szerepre törekszik a térségben, akkor kár lenne elszalasztani a lehetőséget. Szabó szerint nem kizárt hogy 2020-ra Budapest régiós központtá váljon, mert a nemzetközi gyakorlatokat megtapasztalt, hiteles szakemberek dolgoznak ezen, ami mindenképpen előremutató, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ez egy merész vállalás, hiszen a környező országokban alakuló ökoszisztémák is gyorsan fejlődnek, amelyek szintén nagy energiákat tudnak a vezető szerep elhódítására megmozgatni, elég ha csak Bécsre gondolunk.

Árvai Péter
©

Szabó szerint a kelet-európaiak tehetségét egyre több techóriás használja ki, és telepíti a régióba bizonyos részlegeit, ami nyilvánvaló jele a kimagasló teljesítmény elismerésének, azonban van még mit tanulni. A keleti blokk legnagyobb kihívása a régi berögződések és a kockázatkerülésre építő mentalitás megváltoztatása, valamint a kreativitás ösztönzése az oktatásban.

Pénz lenne rá

Magyarországon a banki finanszírozás beszűkülésével értékelődött fel a kockázati tőke szerepe. A régióba áramló tőke bővülése nagyrészt uniós kezdeményezéseknek köszönhető. Az Európai Bizottság által életre hívott Jeremie-programban a kelet-európai tagállamok induló cégeik finanszírozására hívhatnak le visszatérítendő EU-s forrásokat. A Jeremie sok tekintetben hasonlít arra az állami kezdeményezésre, amit húsz éve Izrael indított útjára, ahol az első sikerek felkeltették a magánszféra érdeklődését az innováció iránt.

A támogatások leszivárgásának útja
Az unió társfinanszírozásában megvalósuló visszatérítendő támogatást tartalmazó pályázat lényege, hogy kezdeti vagy növekedési fázisban lévő cégek növekedését, megerősödését támogassa. A pénzt Magyarországon kockázatitőke-alapkezelők kapják, vagyonuk 70 százalékát adja a támogatás, 30 százalékot magánbefektetőktől gyűjtenek be. Az alapkezelőket az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pályázat útján választja ki. Az alapkezelők a kezelt vagyonból cégeket vásárolnak, amik kezdeti vagy növekedési fázisban vannak – vagyis forrásra van szükségük a további növekedéshez. Az alapkezelők tulajdonhányad fejében tőkejuttatást nyújtanak a kiválasztott cégeknek, akik aztán a portfóliójukat alkotják. A cél, hogy a kezdeti cégértéket viszonylag rövid időn, 3-5 éven belül sokszorosára növeljék, amikor is értékesítik a céget (exit), vagy tőzsdére viszik (IPO). Ebből a haszonból vissza tudja fizetni a támogatást az EU-nak az alap, illetve hozamot fizet a befektetőinek. Mindeközben jól járnak a megvásárolt cégek is, hiszen tovább tudnak növekedni és még eredményesebbé válhatnak.

 Az állam is hajlik az együttműködésre

A hazai startup ökoszisztémából igencsak hiányoznak az induló innovatív vállalkozásokat szaktudással, mentorálással, kapcsolatokkal segítő technológiai inkubátorok. A Gazella Program célja, hogy megszüntesse ezt a hiányt. A pályázat eredményeként létrejött technológiai inkubátorok a nemzetközi piacokon várhatóan versenyképes, magyar vagy akár a környező országokban elért k+f eredményekre alapuló startup vállalkozások felépítését, a projektek sikeres befejezését segítik, hogy egy jól induló startup cég sikeres vállalkozássá válhasson. A Nemzeti Innovációs Hivatal Gazella programjának szakmai zsűrijéhez csatlakozott Árvai Péter, a Prezi társalapítója is, ami arra enged következtetni, hogy az állam nyitott lehet a vállalkozókkal való együttműködésre. Árvai korábban a hvg.hu-nak írt cikkében indokolta a zsűriben való részvételét, amiből kiderül, hogy úgy látja, a program segíthet Magyarországnak arról tanulni, milyen vállalkozói attitűd és tudás szükséges globálisan sikeres cégek építéséhez és túléléséhez. A NIH és a Nemzetgazdasági Minisztérium szándékai szerint az idei pályázatot 2014 első negyedévében követi a második forduló, a Gazella 2.0.

Gazellák

A Gazella pályázat nyertesei közül az Acme Labs alapítói – Karády György, Chris Farkas, Glenn Thomas és Tolnai Krisztina – Észak-Amerikában nevelkedtek és dolgoztak. Chris Farkas vezérigazgató technológia fókuszú befektetési bankárként tevékenykedett az USA-ban. Az Aquincum Technológiai Inkubátor Zrt. alapítói között van Bojár Gábor és Lepp Gyula. A Digital Factory Zrt.-t a Vatera piacteret alapító Valner Szabolcs fémjelzi, míg az  iCatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt. mögött a korábban a Hild és OTP Életjáradékban is szerepet vállaló Hild Imre áll.

Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár vezetésével szeptember elején elindult Budapest HUB néven egy szakmai munkacsoport is, amelyben a startup piac meghatározó szakemberei kaptak helyet, hogy megfogalmazzák a hazai startup közösség igényeit és javaslatait. Az általuk november elején bemutatott Runaway Budapest 2.0.2.0 című kiadványban a budapesti ökoszisztémát 2020-ra a régió vezető startup központjává irányozzák elő. A munkacsoport szerint egy, másfél évtizedes lemaradásban van a magyar startup szcéna a világ nagy, dinamikus startup és innovációs központjaitól, de ezt a hátrányt okos és következetes szakpolitikával, a vállalkozói szektorral együttműködve le lehet dolgozni. Budapest akkor lehet nyertes a Kelet-Közép-Európa startup központjáért zajló versenyben, ha minél előbb létrejön a startup vállalkozások kritikus tömege, és Budapest, mint startup központ megtalálja azokat a komparatív előnyöket, amelyekkel a régiós versenytársak nem rendelkeznek.

Magyarországon a startupok száma alig néhány százra tehető, az előbb említett kritikus tömeg azonban a régiós versenytársaknál is hiányzik, így a verseny – még – nyitott. A kiadvány a komparatív előnyöket a matematikai és számítástechnikai tudásra alapozó kezdeményezésekben látja, illetve a biotechnológiai és orvosi fejlesztések terén is. Utóbbi kettő kategóriához köthető a Jeremie alapokhoz kapcsolódó első exit is. „Magyarországon és Budapesten ma már megtalálható a startup ökoszisztéma néhány eleme, mint a kockázati tőkealapok, vagy a különböző startup versenyek, de vannak olyan elemek amelyek teljesen hiányoznak, például a speciális startup üzleti képzés, a magvető szakasz előtti finanszírozási lehetőségek, vagy az 'angyal' befektetők kritikus tömege” – olvasható a kiadványban.

©

A nemzetközi tapasztalatok szerint egy versenyképes startup és innovációs ökoszisztéma alapvetően négy elemre épül, az oktatásra és képzésre, a forrásokhoz való hozzáférésre, az adókra és a szabályozásra, és a támogató környezetre. A Budapest HUB munkacsoport ezeken a területeken sürget változásokat konkrét javaslataival.

A célokat már kitűzték, a megvalósítás lesz izgalmas

Kádas Péter szerint a Budapest HUB munkacsoport – melynek ő is tagja volt – olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek sokban hozzájárulhatnak a hazai startup ökoszisztéma megerősödéséhez, amennyiben a javaslatok megvalósításában az állam is partner lesz. „Ha az állam tekintetbe venné ezeket a javaslatokat, az sokat tudna lendíteni az iparág helyzetén, hiszen a kedvező piaci környezet hívószó lehetne a környező országok vállalkozói számára, így kiderülne mekkora Budapest szürkeállomány-vonzó képessége.”

A szakember szerint a Gazella Program jó példája annak, hogy az állam miként tud önmagát szinte meghazudtolva, hatékonyan részt venni a vállalkozások segítésében. "Egy nemzetközi bizottság dolgozott együtt, gyors eredménnyel, olykor még szombaton is, hogy egy alapvetően jó támogatási rendszert alkosson meg" – mondja a Startupdate üzemeltető bloggere. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy voltak a pályázat menetében olyan elemek, amelyekkel nem értett egyet, például a benyújtott pályázatok kiértékelése során szerinte nem kapott kellő figyelmet a pályázók szakmai múltja és referenciája, a négy nyertes inkubátor kiválasztásakor nagyobb hangsúlyt kaptak az ígéretek. Az inkubátorba bekerülő startupok finanszírozásának menetében is lát kivetnivalót. „A garanciavállalással kapcsolatos elem erősen torzítja majd a szereplők érdekrendszerét, mivel az inkubátorok a startupokban kisebbségben vannak, részükről bármiféle garancia vállalása nemcsak értelmetlen, hanem extrém módon kockázatos is. A startupoktól garanciát kérni szintén nem túl átgondolt, hiszen ha elvárás egy mögöttes pénzügyi garancia, akkor azt nem fogják tudni megszerezni, ha pedig ez elintézhető egy nyilatkozattal, akkor az a magas bedőlési arány miatt értelmetlen. Másrészt a befektetéseknél az önrész előírása hasznos, mivel piaci gondolkodásra sarkallja az inkubátorokat.”

Kádas szerint kockázatos tippelgetni azzal kapcsolatban, hogy lesz-e Budapest régiós központ 2020-ra, hiszen azt sem látni előre, hogy a magyar állam mennyire fogja adoptálni a törvényhozásba a munkacsoport által javasolt változtatásokat, arra pedig még inkább nincs rálátás, hogy a régiós országok döntéshozói mit reagálnak ugyanezen a fronton. "A vállalkozók oda fognak menni, ahol a legkedvezőbb feltételeket találják, és ezt a döntést egyik napról a másikra fogják megtenni, mert a mai globalizált világban megtehetik. A legfontosabb, hogy Budapest ezt a versenyelőnyét dinamikusan fenntartsa, ha erre képes lesz, nyerni fog a szürkeállomány-vonzás ezen új játékában" – fogalmaz Kádas.

"Nem mindig tudnak lépést tartani"  

Biás Csongor a magyar startupok amerikai megjelenését támogató iCatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt. marketingmunkatársa szerint a nemzetközi sikersztorik mellett egyelőre kevés a korai fázisban lévő ígéretes és versenyképes innovatív projekt. Ezt az uniós támogatások kiírói is érezték, ezért a Jeremie II.-pénzek már olyan kezdeti stádiumban lévő vállalkozásokat is megcéloznak, amik még az úgynevezett magvető (seed) fázisban vannak, ahol a termék prototípusának piaci próbája folyik. Biás hozzáteszi, hogy a most induló állami inkubátorprogram, a Gazella a magvető, és az azt megelőző (pre-seed) fázisban lévő ötleteket kibontakozását is elősegítheti. A pályázatot elnyerő inkubátorok feladata, hogy mentorálással, nemzetközi tapasztalataikkal és kapcsolataikkal a kiválasztott induló vállalkozásokból olyan sikeres cégeket építsenek fel, amelyek képesek lesznek a nemzetközi piacokon helyt állni, és alkalmassá válnak a hazai vagy külföldi piacról érkező következő körös befektetésekre.

Simó György
©

"A tőkekihelyezés nehézségei abból fakadnak, hogy startup világ fejlődésével nem mindig tud lépést tartani a kevésbé globális magyar finanszírozói réteg - az új trendek megértése és feldolgozása idővel meg fog történni, jelenleg viszont a startup világ trendjei kevésbé ismertek a hagyományos finanszírozók számára. Ráadásul a startup világ az elmúlt időszakban lényegesen gyorsabban fejlődött, mint a hazai finanszirozási piac, így gyakran előfordul hogy a finanszírozók nem találnak vonzónak olyan befektetési célpontokat amelyek egyébként érdekesek lehetnek a világpiaci befektetők számára. Mivel a mai startup trendeknek nincsenek igazán ismeretében, ezért gyakran a lehetőségek helyett csak a kockázatot látják." – mondja az iCatapult munkatársa, aki ennek ellenére elképzelhetőnek tartja Budapest régiós vezető szerepét az évtized végére. „Budapest trendi város.(A linkre kattintva megnézheti a We Love Budapest videóját.) A Prezi budapesti irodájába például negyven különböző országból tudtak idecsábítani tehetségeket, miközben a nagyobb nyugati központokkal ellentétben itt nem szívja fel őket mondjuk a Google, a Facebook vagy más óriás”. Biás szerint ahhoz, hogy Magyarország megelőzze a környező országok szintén dinamikusan fejlődő központjait, szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni más országok vállalkozóival, és a külföldi hubokkal, hogy ne váljanak belterjessé a hazai startup események. „Bécstől Szófiáig angolul szervezik a programokat, amire ugyan Budapesten is egyre több példa van, a nyelvhasználat és a globális startup kultúra ismerete azonban még mindig az egyik gyengéje a közösségnek” – teszi hozzá.

Hétköznapi hősök kellenek

Simó György a Day One Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója szerint a tőkekihelyezés lelassulása elsősorban annak köszönhető, hogy a befektetendő pénz és intézményrendszer gyorsabban nőtt, mint a befektetésre alkalmas vállalkozások száma. Ez természetes és átmeneti jelenség, idővel változni fog. „Magyarországon ugyan hagyományosan sok a vállalkozás, de nem az amerikai típusú növekedés orientált, innovatív és kockázatkereső formája, hanem inkább a gebines gyökerekből táplálkozó kvázi vállalkozás, vagy akár csak a foglalkoztatás sajátos formája. Az amerikai modellnek Magyarországon nincsenek gyökerei, pedig a startup ökoszisztéma zászlóvivői ebből a körből verbuválódnak” – mondja Simó, aki üdvözli az állami közreműködést, ami segítheti a magyar startupok világpiacra jutását.

Ennek egyik kulcsát az egyetemi oktatás gyakorlati részének fejlesztésében látja, hogy a vállalkozói gyakorlatokból, olyan, úgynevezett spinn-off vállalkozások váljanak, amelyek az egyetemi kutatók által felhalmozott tudást a továbbiakban termékek vagy szolgáltatások formájában hasznosítják. Kulcsfontosságúnak tartja azt is, hogy ahhoz, hogy az ország központi szerepet töltsön be, nem elég a magyar innovációk világpiacra segítése, de ide kell csábítani azokat a külföldi vállalkozó kedvű szakembereket és „startuppereket”, akik egészen korai fázisban léphetenek így be tulajdonosként az induló vállalkozásokba, és ezzel eleve nemzetközivé tehetik annak „génjeit”. Ez véleménye szerint nem reménytelen, hiszen Budapest „egy pimaszul jó város, és ideális desztináció, ha valaki innovatív környezetben szeretne eltölteni pár évet.”

A Day One Capital vezérigazgatója szerint lényeges a már befutott startupok „helyzetbe hozása”, újbóli befektetetésre ösztönzése. Ez történt például a Skype esetében, amelynek  nemzetközi sikere után az alapítók pénzük egy részét visszaforgatták a helyi startup közösség fejlesztésébe.  Ez ösztönözte az észt startup közösség fejlődését is: Az 1,3 milliós országban több száz korai fázisú cég dolgozik azon, hogy a Skype-hoz hasonló áttörést érjen el. „Ezeket a korábbi sikereket elért vállalkozókat meg kell ismertetni az emberekkel, hétköznapi hősökké kell tenni őket. Nem csak azt kell láttatni, hogy meggazdagodtak, hanem hogy sikerrel valósították meg az álmaikat, és most – például a Prezihez hasonlóan – pénzüket és tudásukat visszaforgatják a vállalkozói közösség fejlődésébe” – teszi hozzá Simó.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ilyen, amikor egy idegen behatol a család wifi-rendszerébe, és a kamera is hozzá kerül

Ilyen, amikor egy idegen behatol a család wifi-rendszerébe, és a kamera is hozzá kerül

Sokkot kapott két kisgyerek, amikor szüleik ki akartak rabolni valakit Pécsen

Sokkot kapott két kisgyerek, amikor szüleik ki akartak rabolni valakit Pécsen

Leslie Mandoki írta az elektromos Volkswagenek „motorhangját” – hallgassa meg

Leslie Mandoki írta az elektromos Volkswagenek „motorhangját” – hallgassa meg

Az utasok elkobzott cuccaiból állítottak karácsonyfát a vilniusi reptéren

Az utasok elkobzott cuccaiból állítottak karácsonyfát a vilniusi reptéren

Ön ajándékot vesz karácsonykor vagy kényszeres vásárló?

Ön ajándékot vesz karácsonykor vagy kényszeres vásárló?

A becsült ár közel húszszorosáért adták el John Lennon legendás napszemüvegét

A becsült ár közel húszszorosáért adták el John Lennon legendás napszemüvegét