Az orosz–ukrán háború miatt vajmi kevés az esélye, hogy az így is csúszásban lévő, európai-orosz koordinálású ExoMars-küldetés megvalósuljon idén – legalábbis ez most az Európai Űrügynökség (ESA) álláspontja.
Kis mennyiségű folyékony víz megjelenését modellezték a Mars teljes felszínén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói. Eredményeik szerint tavasszal és nyáron, a késő esti és kora hajnali órák lehetnek erre megfelelőek, és az északi féltekén nagyobb kiterjedésben jelenhet meg a folyékony víz, mint a délin.
Ahhoz, hogy a Marson dolgozó roverek biztonságos úton haladjanak tovább, a tudósok különféle számításokat végeznek. Ez azonban rendkívül időigényes munka, amit egyszerűbben is meg lehetne oldani. Ehhez kéri az amerikai űrhivatal civilek segítségét.
A jövő űrhajósai nemcsak a Holdra, hanem a Marsra is eljuthatnak. Utóbbi planétán viszont nagy kérdés, hol, milyen körülmények között fognak élni és kutatni. Egy építésziroda már tudja, az ötletet pedig a NASA is támogatja.
A NASA másik robotjárműve, a Curiosity már 9 éve ténykedik a Marson. A legújabb műve egy lenyűgöző panorámakép.
A futurisztikus ötlet célja, hogy a majdani orosz Mars-bázis folyamatosan energiához jusson. De ehhez előbb két dolgot is teljesíteni kell.
A felvétel nem túl jó felbontású, de így sem ajánlott kihagyni, ugyanis pár pillanat erejéig a vörös bolygó felszíne is látható rajta.
A Lunar Cruiser indítását a 2020-as évek végén tervezik. A Toyota a Japán Űrkutatási Hivatallal együtt dolgozik a modellen.
Jim Green, a NASA leköszönő tudósa szerint a Vénusz és a Mars terraformálható, azaz az életre alkalmas állapotúra alakítható. Azt ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen projekthez óriási erőforrásra és pajzsokra is szükség lenne.
A Tienven-1 nevű egység egy éve érkezett meg a vörös bolygóhoz, ahol azóta sem hagyott fel a munkával. Ezúttal képeket küldött.
Ez persze nem lehetséges, a képet utólagos szerkesztéssel tették ilyenné, hogy bemutassák a különböző napszakokat. De a látvány így is magáért beszél.
A Curiosity 2012 óta kutatja az életre utaló nyomokat a vörös bolygón.
A robot sikeresen mintát vett egy másik bolygó, a Mars kőzetéből, hogy visszajuttassa a Földre. Ilyesmi még sosem történt az emberiség történetében.
A NASA 2031-ben szállítaná le a vörös bolygóról begyűjtött köveket, de a JAXA hamarabb tervez ilyesmit.
A robotjármű 92 marsi napon át dolgozott a bolygó felszínén, ez idő alatt pedig az összes tudományos eszközét bevetette.
A rover most egy új helyszín felé veszi az irányt, de időbe telik, mire odaér.
A NASA Ingenuity nevű drónja egyre messzebbre jut a Marson. Egyik újabb küldetését egy érdekesebb fotóval igyekezett megkoronázni.
A Perseverance már tudományos kutatásokat is végez a vörös bolygón.
Kína nem csupán ellátogatna a Marsra, szó szerint megvetné a lábát rajta. Ehhez azonban építeni kell, de a kommunista országot ez sem tartja vissza. A Holdat is kinézték maguknak.
Bár a Perseverance-t elsősorban a Mars felfedezésére, tudományos munka céljából építették, néha szelfiket is készít. Csakhogy ezeket sem olyan egyszerű összerakni.
