Óriási aszteroida csapódhatott a Marsnak, bolygó méretű szökőárat okozott
A tudósok a Viking–1 marsi szonda adatai alapján úgy vélik, 3,4 milliárd éve egy akkora aszteroida találta el a Marsot, amekkora a Földön kipusztította a dinoszauruszokat.
A tudósok a Viking–1 marsi szonda adatai alapján úgy vélik, 3,4 milliárd éve egy akkora aszteroida találta el a Marsot, amekkora a Földön kipusztította a dinoszauruszokat.
A Perseverance a Jezero kráterről készített fotót a Marson, amikor egy különös objektum jelent meg az „égen”.
Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal az égbolton. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek.
A NASA tudósai szerint 3 milliárd évvel ezelőtt valóban egy vízzel teli tó volt a Marsnak azon részén, ahol a Perseverance landolt.
Nemrég a Mars nagyobbik holdja, a Phobos haladt el a Nap és a vörös bolygó között, így részleges napfogyatkozást idézett elő.
A Mars Phobos nevű holdja néhány tízmillió év múlva megsemmisül. Most kiderült, emiatt találni a felszínén furcsa csíkokat.
Egy új tanulmány alapján úgy tűnik, az élet kialakulásának feltételei egy időben ideálisabbak voltak a Marson, mint a Földön.
A Mars Express nevű űrszonda szerint olyan felhők képződtek a Mars felszínén, mint amilyenek a Földön jönnek létre. A különbség csak az, hogy előbbiek porból vannak.
A NASA újfajta hőpajzsot fejlesztett, amivel a jövőbeni marsi landolásokat szeretné biztonságossá tenni.
Az InSight éveken át mérte a bolygó szeizmikus aktivitását, mostanra azonban annyi energiája maradt csak, hogy a legérzékenyebb műszerekkel hallgatózzon.
A NASA InSight szondája rögzítette annak az égitestnek a hangját, ami 24 méter mély krátert ütött a Mars felszínébe.
A kutatók szimulálták a marsi körülményeket, és úgy találták, hogy a Deinococcus radiodurans nevű baktérium 280 millió évvel élhetett tovább a bolygón 10 méterrel a felszín alatt, mint a felszínen.
Egy, a sertéseknél hányást okozó méreg jelentette a legfontosabb nyomot annál a marsi meteoritnál, amit 1929-ben találtak meg az amerikai Purdue Egyetemen.
A NASA szeretné, ha sokkal olcsóbbá – egyúttal egyszerűbbé – válhatna a landolás a Marson, ehhez pedig egy igen meglepő ötlettel álltak elő a mérnökök.
A kutatók több száz méter mélyen találtak olyan baktériumokat, amelyek segíthetnek a jövőben az ételallergiában szenvedő embereken.
A kutatók szerint a Deimos megértése szempontjából nagyon fontos az a videó, amit még februárban rögzített az Európai Űrügynökség űrszondája.
A kutatók 3,7 milliárd évet mentek vissza az időben egy szimulációval, hogy megnézzék, milyen körülmények uralkodtak a Marson.
Az Ingenuity navigációs kamerája (Navcam) rögzítette, ahogy egy furcsa, fóliaszerű anyag lobog a helikopter egyik lábánál. A NASA vizsgálatot indított.
A pokoli környezet ellenére tudósok egy csoportja azzal érvel: több tapasztalatot szerezhetnénk azzal, ha egy emberes küldetést a Vénuszhoz, és nem a Marsra irányítanánk.
A mostani az első alkalom, hogy egy becsapódásból származó szeizmikus és akusztikus hullámokat észleltek a vörös bolygón.