A magyar mezőgazdaság helyzetéről beszéltek az OTP agrárszakértői, valamint Viski József államtitkár a pénzintézet által szervezett sajtóreggelin. Szó volt agrártámogatásokról, a szektor helyzetéről és kilátásairól is. Egy fontos bejelentés is elhangzott.
Az egyezmény július 18-án szűnt meg, miután Oroszország felmondta a megállapodást.
Húsbolti eladóként kezdte, majd egy norvég utazás és találkozás terelte a kenyér felé a Lipóti Pékség alapítóját és vezetőjét. Az 1988 óta vállalkozó Tóth Péter fordulópontokról, pityókás kenyérről, reggeli kávéról és vállalkozói szemléletről is mesélt, de elárulta azt is, hogyan lehet egyszerre az ország egyik legnagyobb pékségét és egy várost vezetni.
A kormány azt ígéri, nem szorulnak háttérbe a kistermelők azzal, hogy mostantól a nagyvállalatok is kaphatnak támogatást az uniós csomagból.
A Zala megyei Nagyrécsén nőtt fel természetrajongó fiatalként, és innen indult világkörüli útjára Hivekovics Ákos, hogy aztán több, mint 20 év és rengeteg kaland után térjen haza szülőföldjére. 2014-től olyan gyümölcsöket termeszt, amik évek óta nem csak a nagy áruházak polcairól, de Magyarországról is hiányoztak. Az igény pedig akkora a prémium minőségű áfonya, szeder és ribizli iránt, hogy folyamatosan bővülnek és fejlesztenek. Helyszíni riport a zalai bogyósgyümölcs ültetvényről.
A 60-as éveiben járó férfi neve napjainkra nem csupán a keleti országrész legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárával, a Farmer-Expóval forrt egybe, hanem azt is tudni lehet róla, hogy bizony maximalista. Feleségével és felnőtt fiaival napjainkra egy olyan cégcsoportot építettek fel, amelyben a motor a kreatív ötlet, az üzemanyag pedig a folytonos tanulni és megújulni akarás. Bölcsészdiplomával a zsebükben kevesen futhattak be Magyarországon olyan sikeres agrárkarriert, mint a debreceni Vaszkó László.
Ötven százalék: ennyivel több élelmiszert kell előállítani az előttünk álló 30 évben, ha azt akarjuk, hogy mindenkinek jusson megfelelő ennivaló. A kérdés: hogyan lesz kenyér az asztalon?
Noha a bio élelmiszerek egyre inkább előtérbe kerülnek, ne legyenek illúzióink: a nagyüzemi előállítás nélkülözhetetlen. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a nagy volumenű termelést ne lehetne természetközelibbé tenni.
