Az elnökválasztási kampányban Putyin hatalmas és igen költséges szociális és gazdaságélénkítő ígéreteket lengetett be, miután a szokásosnál is fontosabb a megfelelő legitimációt felmutatni az eredményekben. Bár a háborús orosz gazdaság idén valamennyi G7-ország növekedését felülmúlhatja, így is kérdéses, hogy honnan szedi össze az ígértekben szereplő 130 milliárd dollárt.
A holnapután, március 15-én kezdődő, háromnapos elnökválasztási maratonon csak a 24 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin győzhet, mert Oroszországban a valódi ellenfelei már évek óta nem juthatnak szóhoz.
Jelentős befektetés árán teljesült Orbán Viktor vágya: számottevő szereplővé vált az amerikai republikánusok körében, Flóra lányával kvázi állami fogadtatásban részesült Donald Trump floridai birtokán. Ennek ellenére a kormányfő még arra sem számíthat biztosan, hogy az érdekei számítani fognak, ha a volt elnök visszatérne a Fehér Házba.
Előbb Olaf Scholz német kancellár árulta be az Ukrajnában szolgáló briteket, majd néhány nappal később az oroszok tettek közzé egy olyan titokban készült hangfelvételt, amelyen magas rangú német tisztek beszéltek arról, hogyan lehetne Taurus robotrepülőkkel lerombolni az Oroszországot és a Krímet összekötő óriáshidat.
Folytatódik a gyanús halálesetek sora Oroszországban: Vitalij Robertusznak volt már elődje, aki állítólag sámánista szertartáson kapott szívrohamot, ő maga most állítólag fejfájásra panaszkodva lett öngyilkos.
A 15–18 év közötti orosz középiskolások számára kötelező tanítási anyag szerint valójában a NATO és Ukrajna készült megtámadni Oroszországot 2022 februárjában.
Egy ilyen háborús forgatókönyvet nem lát reális veszélynek, de ha az Egyesült Államok katonákat küld Ukrajnába, akkor azzal a nukleáris háborút kockáztatja.
A szankciók mintegy 1800 személyt és szervezetet érintenek.
A gyakorlat a „Tengeri Biztonsági Övezet – 2024” fedőnévre hallgat.
A bejelentés órákkal azt követően történt, hogy az oroszok közölték, meghiúsították az Iszlám Állam egy afganisztáni szárnyának merénylettervét.
A ma talán legismertebb orosz író a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban azt mondja, hogy felelősséget érez, amiért idáig jutottak az állapotok, mert túlságosan derűlátó volt. Azt hitte, az ország simán benavigál a demokratikus világba és normális, demokratikus hely lesz belőle. Ezzel együtt reménykedik, hogy még megéri a totalitarianizmus sötétségének a végét.
A sakkvilágbajnok több mint tíz éve él emigrációban, de a politikai szerepvállalását így sem nézi jó szemel Putyin rendszere.
A Szergej Kotov nevű hajó ára ukrán becslések szerint 65 millió dollár volt.
Oroszország a kémkedés mellett kibertámadásokkal is célba veszi Belgiumot.
Komoly csapás lehet az oroszoknak, ha igaz: az ukránok azt állítják, hogy meghackelték az orosz védelmi minisztérium rendszereit, rengeteg érzékeny információt zsákmányolva.
A felhívást az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál akkreditált nagykövete tette közzé a 27 EU-tagállam és 16 másik ország nevében.
