Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az uniós nagykövetek szerdán vitatják meg a kérdést.
A Politico hétfőn arról számolt be, hogy az Európai Bizottság először javasol szankciókat az orosz cseppfolyósított gázra (LNG), de azt írták, még kérdés, hogyan viszonyul a javaslathoz Magyarország, amely „eddig minden, gázzal kapcsolatos szankciót blokkolt”.
A kérdés feloldása érdekében arra kértük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, árulják el, mi a magyar fél álláspontja a Politico-értesülésével kapcsolatban, mit fog képviselni a magyar EU-nagykövet szerdán, az orosz LNG-re vonatkozó korlátozó intézkedések megvitatásakor.
Megkeresésünkre Paczolay Máté külügyi szóvivő azt írta: „Magyarország minden energiaszektort érintő szankciót károsnak tart, mivel azok nagyban korlátozzák az európai versenyképességet, valamint áremelkedésekhez és ellátási kockázatokhoz vezetnek.”
A javaslat szerint az intézkedések nem zárnák ki közvetlenül az orosz LNG-behozatalt az EU-ba, de megakadályoznák, hogy az uniós országok az átvett orosz cseppfolyósított földgázt újraexportálják. A szankciók emellett megtiltanák az EU részvételét a készülő oroszországi LNG-projektekben is.
Nyitóképünk illusztráció.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.