Sikerült ugyan elkerülni a katasztrófát, de a helyzet nem jó. Most Oroszország, az EU és az ukránok is ugyanazt a forgatókönyvet követik az amerikai elnök megdolgozására.
Az elektronikus irat nyilvántartó rendszer sebezhetőségére már évekkel ezelőtt is problémát okozott, a mostani eset után több helyen elrendelték, hogy a zárt dokumentumokat csak papír alapon tárolják.
Az amerikai hadsereg által használt támaszpont ráadásul nukleáris arzenállal is fel van szerelve.
Az ukránok szerint nem kell meglepődni, ha egy katonai felszerelést szállító hajó süllyedni kezd.
Oroszország 1867-ben vesztette el Alaszkát: II. Sándor cár rájött arra, hogy országa nem lesz képes tartósan megvédeni észak-amerikai gyarmatát, s ezért inkább eladta az USA-nak a mintegy másfélmillió négyzetkilométeres területet. Mint később kiderült, az amerikaiak az évszázad üzletét csinálták meg, az oroszok jó része pedig emiatt a mai napig átverve érzi magát. Most Alaszka lesz az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának a helyszíne.
A szizrani finomítóban hatalmas lángok csaptak fel a támadás után.
Vjacseszlav Vologyin Putyin nevében köszöntötte fel az észak-koreai vezetőt.
Odadob négy ukrán megyét Trump az oroszoknak? Ha igen, vajon az ukránok átadják-e? És ér-e annyit a béke, hogy egy országot megcsonkítsanak miatta? Nagy Gábort, a HVG Világ rovatának vezetőjét, valamint Németh Andrást, lapunk korábbi moszkvai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Hol van ilyenkor a híres szuverenitásvédelem? – teszi fel a kérdést Magyar.
„Magyarország ismét egy olyan oldalra állt, amely a történelemben sötét árnyékot hagy maga után” – írják közleményükben a cseh aktivisták.
Magyar Péter pártja szerint nyilvánvaló dezinformációkat tartalmaz a közlemény.
A közleményt a magyar állami hírügynökség, az MTI is lehozta, ami annyiból nem meglepő, hogy nagyon sok átfedés van az orosz kémszolgálat véleménye és a magyar kormány hivatalos kommunikációja között.
A beruházás akkor indulhat meg, ha a Gazprom rábólint. Kérdés, hogy az orosz földgázcég bevállalja-e a bővítést, miközben az EU 2028-ra le akar állni az orosz energia importjával.
Az intézkedésre állítólag a telefonos és internetes csalások elleni védelem érdekében volt szükség.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak. Az USA célja a tűzszünet és talán hosszabb távon a béke, Moszkva pedig időhúzásra akarja felhasználni a Kijev és az EU kihagyásával kezdeményezett csúcstalálkozót.
Az ENSZ megtiltotta, hogy észak-koreai munkásokat foglalkoztassanak más országok, mivel ezzel is Kim Dzsongun rezsimje jut bevételhez. De az egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő Oroszország számára ez nem akadály.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter “elfelejtette” elmondani, hogy orosz gépeket.
Két frakcióra szakad a világ, Kína és az Egyesült Államok között pedig felmorzsolódhat az EU.
A lengyel Onet és a Bloomberg is úgy tudja, az USA gyakorlatilag elismerné az eddigi orosz területi nyereségeket.
Az Ukrajna elleni támadás óta Vlagyimir Putyin először találkozhat az aktuális amerikai elnökkel, de Donald Trump Volodimir Zelenszkijjel is szeretné leültetni orosz kollégáját.
