December elején két pofont is beszedett a kormány Brüsszeltől a paksi új atomerőmű építési projektje miatt, azóta pedig újabb akadályok merültek fel. De mennyivel kerültek messzebb Orbánék „az évszázad üzletétől”?
Az orosz állami nukleáris óriáscég, a Roszatom a követező 10 év alatt 50 százalékra kívánja emelni bevételeiben az export részesedését – írta meg az Atomernergiainfo.
2019-ben le kell állítani két atomreaktort, és ideje nyugdíjazni a közel 70 éves peveki hőerőművet is – hajón küldi a Roszatom a segítséget. Nem ingyen, de a vevő reménykedik, hogy az árak a földön maradhatnak.
A turbinasziget esélyes beszállítói között lehet a német Siemens, az amerikai-japán Westinghouse, illetve a francia Alstom. Utóbbival a főberuházó Roszatom egy leányvállalata már 2007-ben vegyesvállalatot alapított.
A csehek is nukleáris jövőről álmodnak, de a magyar kormánnyal ellentétben Prága számára alap, hogy az építkezést megtendereztetik, sőt, a beruházást az állami áramcég finanszírozza.
Nem aprópénzt lehet kapni a paksi bővítés előkészületi munkáinak egyikére. A Mecsek Környezetvédelmi Zrt. és az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte a több mint 8 milliárdos tendert. Az új blokkok építéséhez szükséges kutató fúrásokat végzik el a nyertes cégek. A paksi bővítés fővállalkozó cégének vezetője a múlt héten azt mondta, heti gyakorisággal fogják kiírni a beruházás tendereit.
Áramot, hőt és a tengervíz sótalanításával ivóvizet is elállító nukleáris csodahajót építenek az oroszok. Ha beválik, egyenként akár 200 ezres városokat is képes lesz kiszolgálni. Fokozódik a nemzetközi érdeklődés.
Sikerként tálalta a Miniszterelnökség Paks II. fűtőanyag-ellátási kérdésének rendeződését, de erre még az oroszoknak is bólintaniuk kellene. Jávor Benedek, a PM EP-képviselője szerint ennél nagyobb köveket is gördíthet az Európai Unió a beruházás útjába, melyek könnyen szétzúzzák a kormány terveit.
