Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak csütörtökön, mert a testület úgy látja, hogy a paksi atomerőmű kibővítésére vonatkozó oroszokkal kötött megbízási szerződés közvetlen, versenypályázat nélküli odaítélésével megsértette az EU közbeszerzési szabályait - értesült a Bruxinfo.
MTI / Sóki Tamás
| A kormány szerint az EU-jog szerint járnak el |
A kormány mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jog szerint jár el a paksi bővítés előkészítése során - reagált kedden este a Miniszterelnökség. Azt írták, az Európai Bizottság minden kérdésére - ahogyan eddig, úgy a jövőben is - részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást adnak. A kormány szerint a magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési (EPC) szerződés nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását. A kormány a beszerzési kérdéseket illetően egyelőre nem ismeri az Európai Bizottság hivatalos jogi álláspontját - tették hozzá. |
A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.
Addig is azonban a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület a portál forrásai szerint arra szólíthatja fel csütörtökön Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.
A bizottságnál a Bruxinfo kérdésére nem erősítették meg a hírt, de nem is cáfolták. A megállapodás hivatalos notifikálása óta az EB belső piaci főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak.
A Bruxinfo felidézte, a magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség. A bizottság azonban úgy látja, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket.
Vagyis: az EU tagállamai által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint amilyen a hátrányos megkülönböztetés tilalma, vagy az egyenlő elbánás, illetve az átláthatóság. Ezeknek az alapeveknek a paksi paktum nem felel meg, így a bizottság szerint a tavaly januári orosz-magyar megállapodás sincs összhangban az unió működéséről szóló szerződéssel.
A Bruxinfo szerint a belső piac működését felügyelő főigazgatóság azon az alapon is támadja a Roszatomnak adott magyar megrendelést, hogy ilyen kizárólag az EU-nak van joga adni, mivel az valójában nem magyar belügy, hanem a európai közbeszerzési piac megnyitásáról szóló nemzetközi szerződés megkötése is, márpedig - a bizottság értelmezése szerint erre Magyarország önhatalmulag nem jogosult.
Pláne, hogy a magyar-orosz kormányközi megállapodáson keresztül úgy biztosítana a kormány egy EU-n kívüli, harmadik országnak hozzáférést az uniós közbeszerzési piachoz, hogy közben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is.
Azt, hogy milyen komoly a baj, jól mutatja, hogy a várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési aspektusait érinti, és az állami támogatás kérdése, illetve az uniós energetikai regulákkal való azonosulás kérdéseit egy külön vizsgálat tárgya.
