Az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak csütörtökön, mert a testület úgy látja, hogy a paksi atomerőmű kibővítésére vonatkozó oroszokkal kötött megbízási szerződés közvetlen, versenypályázat nélküli odaítélésével megsértette az EU közbeszerzési szabályait - értesült a Bruxinfo.

MTI / Sóki Tamás

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.
 
Addig is azonban a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület a portál forrásai szerint arra szólíthatja fel csütörtökön Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.

A bizottságnál a Bruxinfo kérdésére nem erősítették meg a hírt, de nem is cáfolták. A megállapodás hivatalos notifikálása óta az EB belső piaci főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak.

A Bruxinfo felidézte, a magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség. A bizottság azonban úgy látja, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket.

Vagyis: az EU tagállamai által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint amilyen a hátrányos megkülönböztetés tilalma, vagy az egyenlő elbánás, illetve az átláthatóság. Ezeknek az alapeveknek a paksi paktum nem felel meg, így a bizottság szerint a tavaly januári orosz-magyar megállapodás sincs összhangban az unió működéséről szóló szerződéssel.
 
A Bruxinfo szerint a belső piac működését felügyelő főigazgatóság azon az alapon is támadja a Roszatomnak adott magyar megrendelést, hogy ilyen kizárólag az EU-nak van joga adni, mivel az valójában nem magyar belügy, hanem a európai közbeszerzési piac megnyitásáról szóló nemzetközi szerződés megkötése is, márpedig - a bizottság értelmezése szerint erre Magyarország önhatalmulag nem jogosult.

Pláne, hogy a magyar-orosz kormányközi megállapodáson keresztül úgy biztosítana a kormány egy EU-n kívüli, harmadik országnak hozzáférést az uniós közbeszerzési piachoz, hogy közben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is.

Azt, hogy milyen komoly a baj, jól mutatja, hogy a várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési aspektusait érinti, és az állami támogatás kérdése, illetve az uniós energetikai regulákkal való azonosulás kérdéseit egy külön vizsgálat tárgya.