Új király születik a kiberbűnözők világában? A DragonForce nevű csoport nem csak cégeket támad, de rivális zsarolóvírus-bűnbandákkal is háborúzik a dominanciáért. A Sophos kiberbiztonsági cég szakértői szerint ez az eddiginél sokkal kevésbé kiszámítható helyzetet eredményez.
A magyar internetezők kétharmada úgy véli, hogy képes felismerni egy hamis e-mailt. Az 55 év felettiek kevésbé magabiztosak a képességeikben, mint a fiatalabbak.
A Sophos megbízásából készített regionális felmérés szerint a magyar internetezők 97 százaléka legalább egyféle online védelmet használ. A leggyakoribb módszerek közé tartoznak az erős jelszavak és az antivírus szoftverek. A munkahelyén nagyon kevés magyar kap hasznos kiberbiztonsági tudást.
Mit jelent 2025 kiberbiztonságunk szempontjából? Mely kibertámadások válnak egyre gyakoribbá, mely iparágakat célozzák meg kiemelten, és milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia? A jövő évre adott előrejelzést Chet Wisniewski, a Sophos kiberbiztonsági vállalat technológiai igazgatója.
Az iskolák és egyetemek továbbra is a kibertámadások, köztük a zsarolóprogramok egyik fő célpontjai. A Sophos kiberbiztonsági vállalat jelentése szerint a támadások számának csökkenése ellenére drámaian megnőttek a támadások elhárításával és helyreállításával kapcsolatos költségek.
Az adathalászat volt a magyar vállalatok elleni zsarolóvírus-támadások leggyakoribb forrása 2023-ban; tavaly minden ötödik magyar vállalatot megtámadtak zsarolóprogrammal – közölte a Sophos biztonsági szoftvereket és hardvereket gyártó cég.
Tíz magyar közösségimédia-felhasználóból nyolcan bizalmas információnak tartják a jelszavukat, ám az e-mail-címét már csak minden negyedik válaszadó tartotta annak a Sophos kiberbiztonsági cég megbízásából készített felmérésen. Kiderült, hogy a közösségi oldalakat használók közül az 55 év feletti felhasználók és a felsőfokú végzettségűek aggódnak leginkább adatvédelmük miatt. Ugyanakkor a válaszadók közel fele elismeri, hogy megosztotta személyes adatait, amikor fiókot hozott létre egy üzletben, vagy feliratkozott egy hírlevélre, hogy kedvezményt kapjon a vásárláskor.
A magyar közösségimédia-felhasználók mindösszesen 13 százaléka használt már olyan alkalmazásokat, mint a szövegelő ChatGPT vagy a képgeneráló DALL-E 2. A mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri, derül ki a Sophos felméréséből, amely szerint 3 válaszadóból 2 úgy véli, hogy az ilyen programokba bevitt adatokkal visszaélhetnek az alkalmazások tulajdonosai vagy a kiberbűnözők. A felhasználók hasonló arányban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek megkülönböztetni az ember által létrehozott és az algoritmusok által írt tartalmakat.
