Miközben a legtöbb magyar jelentős online biztonsági intézkedéseket alkalmaz, a Sophos felmérés részletes eredményei aggasztó hiányosságokat tárnak fel a napi kiberbiztonsági gyakorlatokban. Csak a válaszadók 25 százaléka ellenőrzi az üzenetek vagy e-mailek küldőjének hitelességét, és mindössze 31 százalékuk tartja naprakészen magát a kiberfenyegetésekről szóló információkkal kapcsolatban. A lengyel, cseh és magyar internetezők körében végzett felmérés rávilágít arra is, hogy a felhasználók körében alacsony a jelszókezelők népszerűsége. (Az egyik legjobb, ingyenesen elérhető jelszókezelőről itt olvashat.)
A magyar internetezők körében a leggyakrabban használt online védelmi módszer az erős jelszavak használata, ami a válaszadók 77 százalékát érinti. Több mint a felük (58%) használ antivírus szoftvert – ami annak fényében furcsán kevés, hogy a legjobb vírusirtók közül több ingyenesen telepíthető. Egyéb népszerű intézkedések közé tartozik a nyilvános wifi-hálózatokhoz való csatlakozás elkerülése (32%), ezért aztán tényleg nem kell fizetni. Ahogy a többfaktoros hitelesítésért sem – mégis a csehekkel és a lengyelekkel összehasonlítva a magyarok kevésbé valószínű, hogy használnak ilyesmit, mindössze 42 százalék alkalmazza a módszert.
Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója az eredmények kapcsán azt mondta, az erős jelszavak széles körű használata pozitív jel, de tekintettel a jelszóerősség szubjektív természetére. Szerinte érdemes emlékeztetni a felhasználókat arra, hogy a biztonságos jelszavaknak legalább 12 karakterből kell állniuk, beleértve a nagy- és kisbetűket, számokat és speciális szimbólumokat. Ezzel szemben az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet szakemberei szerint az összetett és hosszú jelszavak használatának nagyobb a kockázata, mint amennyi előnyt ad a felhasználóknak.
„Figyelemre méltó, hogy a magyar válaszadók kevesebb mint fele használ többtényezős hitelesítést. Ez a módszer jelentősen növeli az online biztonságot és megnehezíti a kiberbűnözők számára a felhasználói erőforrások elérését” – idézi a szakembert a vállalat közleménye.
A magyar internetezők leggyakrabban a hagyományos médiából, például rádióból, televízióból és híroldalakból szereznek tudomást az online fenyegetésekről (57%). Több mint felük (54%) figyel az intézmények, például bankok által közzétett figyelmeztetésekre, míg 47 százalékuk a közösségi médiában keres információkat. A család és a barátok is jelentős szerepet játszanak, a válaszadók 42 százaléka említi őket forrásként. Lengyelországban ezek a források még népszerűbbek, mindegyik körülbelül 70 százalékos válaszaránnyal. Eközben a csehek leggyakrabban a bankok és egyéb intézmények figyelmeztetéseire támaszkodnak, amit a válaszadók 58 százaléka jelzett.
A magyar internetezők elsősorban a személyi számítógépeket (79%) és az okostelefonokat (72%) védik. Sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a táblagépekre (23%) és más internetkapcsolattal rendelkező eszközökre, mint például az okostévékre és játékkonzolokra. Ezzel szemben a lengyelek és a csehek az okostelefonok, a személyi számítógépek és a táblagépek védelmét helyezik előtérbe ebben a sorrendben.
„Figyelmet érdemel a háztartásokban található egyre több internetkapcsolattal rendelkező eszköz. A televíziók, set-top boxok vagy okos otthoni vezérlőpanelek – ha nem biztosítják őket – a kiberbűnözők számára kapuként szolgálhatnak. Az összes okos otthoni eszköz és azok dedikált alkalmazásainak rendszeres frissítése kulcsfontosságú. Ez minimalizálja a kockázatokat azáltal, hogy a gyártók által azonosított sebezhetőségeket kezeli” – mondta Chester Wisniewski.
A Sophos szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a magyarok tisztában vannak az online fenyegetésekkel, van még hová fejlődni olyan területeken, mint a többtényezős hitelesítés gyakoribb használata, a kiberbiztonsági frissítések rendszeres nyomon követése és a munkahelyi oktatás.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
