A Szabad Európa, az Amerika Hangja és a Freedom House támogatásának megvonásával az amerikai elnök nemcsak a demokrácia külföldi erősítését szünteti meg, hanem odahaza is támadja a demokratikus intézményeket – írja véleménycikkében Max Boot biztonságpolitikai szakértő.
A milliárdos laptulajdonos szerint elég, hogy az interneten meg lehet találni minden nézőpontot.
A távozó amerikai elnök a Washington Postban arról biztosít mindenkit, hogy ma, amikor a Kongresszus megerősíti a szabad és tisztességes választás eredményét, nem kell lázadástól tartani, mint az 2021-ben történt. Vagyis a hatalomátadás ezúttal békés lesz, a rendőrség vigyáz a demokrácia citadellájára.
Marc Thiessen, a konzervatív American Enterprise Institute szakértője részletesen felidézi az 1994-es Budapesti Memorandumot is, mely üres biztonsági garanciákat adott a többi közt Ukrajna számára is.
Az amerikai elnökválasztási kampány nem várt elágazása a sajtószabadság kérdését is a felszínre hozta. A nagy múltú Washington Post újságírói most maguk lettek a hírek főszereplői, miután a tulajdonos a szerkesztőségen átlépve úgy döntött: a lap nem támogatja egyik jelöltet sem az idei elnökválasztáson. Sok munkatárs a saját felmondásával áll ki a szerkesztőség függetlensége mellett, és még erősebben kongatja a vészharangot a demokráciáért.
Úgy döntöttek, nem hagyják szó nélkül az amerikai nagykövet David Pressman szerdai beszédét, amire ők fenyegetésként hivatkoznak.
A. G. Sulzberger szerint, ha Donald Trump visszatér, Orbán Viktor kottájából játszva léphet majd fel a független sajtóval szemben.
Elkerülhetetlenné vált, hogy bűnözőket ártatlanokra cseréljenek ki, de a két oldalt messze nem lehet egy lapon említeni – írja a The Washington Post vezércikke.
Ami Joe Biden szereplését illeti, a New York Times, a Washington Post és a Wall Street Journal értékelése egyaránt lesújtó. Sőt, véleményük szerint a Demokrata Pártnak sürgősen lépnie kellene.
Az amerikai lap 5 pontban szedte össze az elnökjelölti vita leglényegesebb tanulságait.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa Will Lewisnak, aki korábban egy olyan kiadványnál dolgozott, amit megcsapott a brit sajtóbotrány szele.
A Der Standard szerint elmaradt az európai politika jobbratolódása. A The Washington Post szerint tartós a jobboldal európai térnyerése. Utóbbi cikkben megszólal Cas Mudde politológusprofesszor is.
Amikor a CPAC, valamint a Heritage magához öleli a magyar vezetőt, akkor Kína rosszindulatú befolyásának növelését támogatja nyugaton, és aláássa az Egyesült Államok biztonsági érdekeit, írja a konzervatív American Enterprise Institute munkatársa a Washington Postban.
Az orosz politika törekvése az, hogy a Nyugat ne segítse Ukrajnát, illetve hogy a propaganda segítségével a bezárkózást és a szélsőséget pártoló nézetek kerekedjenek felül, írja a lap cikke.
A Washington Post szerint Trump „csodálja” Orbán keménységét és bevándorlásellenes álláspontját.
Muratov, a Novaja Gazeta korábbi főszerkesztője a kockázatok ellenére Moszkvában maradt, ahol ő a legnevesebb ellenzéki, aki még nem halt meg váratlanul, és nem került börtönbe.
A neves, orosz születésű biztonságpolitikai szakértő arra figyelmeztet, hogy az ukrán ellenállás összeomolhat, ezért Kijevnek úgy kell az amerikai segélycsomag, mint egy falat kenyér. Csakhogy a Képviselőház elnöke mégsem tűzi napirendre a kérdést, aminek egyetlen oka van: Donald Trump.
A washingtoni agytröszt, a Külkapcsolati Tanács tekintélyes biztonságpolitikai elemzője úgy látja, hogy az amerikai politika manapság azt idézi, mint amikor a 2. világháború előtt a bezárkózás hívei Hitler kezére játszottak, csak most Putyin húz belőle hasznot.
Könnyebb hátba döfni az (ukrán) embereket akkor, ha nem vagy hajlandó a szemükbe nézni, írja az amerikai Külkapcsolati Tanács vezető biztonságpolitikai szakértője a Washington Postban.
Partvonalra kell szorítani Orbán Viktort, különös tekintettel arra, hogy 2024 második felében Magyarország lesz az Unió soros elnöke, írja a lap szerzője.
