Az áramtermelés és a közlekedés dekarbonizációja mellett elindult egy újabb fontos klímavédelmi rendszer-átalakítási program: a hagyományosan nagy szennyezőnek számító acélipar karbonlábnyomának csökkentése. A hangsúly a zöldacélra kerül át, de nem mindegy, hogy ki mikor vált.
Végre új gazdája lehet a hányatott sorsú Dunaferrnek, s az iparági kilátások is javulnak. Ám kérdéses, hogy a másutt gyanús pénzügyi manőverekbe bonyolódott indiai–brit befektető és a magyar állam hogyan osztozik majd a cég reorganizációjának gigantikus költségein.
Akár 90 százalékkal is csökkentheti az acélgyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátást a brit kutatók új módszere, mely egy lényegesen egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne ahhoz, hogy ez a rendkívül szennyező iparág teljesítse a párizsi klímaegyezményben foglaltakat.
A Dunaferrnél már korábban megkongatták a vészharangot.
Új importvámot vezet be az acél és az alumínium bevitelére Donald Trump, aki döntésével alighanem Kínának próbál betenni.
Enyhén nőtt a világ acéltermelése idén márciusban: a nemzetközi acélszövetség, a Worldsteel hétfőn közzétett adatai szerint az év harmadik hónapjában 135 millió tonna volt a nyersacéltermelés, 1,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Május óta csökken Európában az acéltermelés és a termékek ára, már Kínában is visszaesett a kereslet - írta hétfői számában a Dunaújvárosi Hírlap.
Rekordszintre nőtt tavaly a világ rozsdamentes acéltermelése, 30,7 millió tonna volt három év folyamatos csökkenés után 25 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - közölte az ISSF szakmai szövetség hétfőn.
Februárban megugrott a globális acéltermelés a nemzetközi acélszövetség (Worldsteel) adatai szerint. A világgazdasági fellendülés egyik barométerének tekintett acéltermelés 24,2 százalékkal nőtt az év második hónapjában az egy évvel korábbihoz képest, 108 millió tonnára.
