Több mértékadó személyiség véleménye alapján állítja ezt a brüsszeli Politico, amely korábban még arról írt, hogy épp az EU tagállamok megosztottsága akadályozhatja Joe Biden amerikai elnök elképzelésének gyors elfogadását.
A válság terheit a lakossággal fizettették meg.
A most kiszivárgott dokumentumok keltette világraszóló botrány nyomán épp nem úgy tűnik, hogy leáldozóban lennének az offshore-paradicsomok, pedig a politikusok régóta ígérgetik, hogy a nemzetközi egyezmények egyre szigorúbban próbálják gátolni ezt az üzleti technikát. De mire jó egyáltalán az offshore cég, és tényleg ördögtől való az egész találmány?
Az Európai Bizottság 2013. november 25-én módosító javaslatot nyújtott be az Anya-Leányvállalat Irányelvhez, amelynek segítségével gátat vetne az egyre jobban elharapódzó, Európai Unión belüli társaságiadó-elkerülésnek. A Bizottság javaslata olyan kiskapuk bezárását segítené elő, amelyeket jelenleg is számos társaság alkalmaz annak érdekében, hogy kevesebb adót fizessenek csoportszinten. Az adóelkerülés miatt egyébként évente nagyságrendileg 1000 milliárd eurótól – hozzávetőlegesen a magyar GDP tízszeresének megfelelő összeg – esnek el az EU tagországai, így teljesen érthető az egyre határozottabb fellépés ezen a területen.
Az uniós tagállamok eddig többnyire csak a jogellenes adókikerülő magatartásokat üldözték, most egyre inkább fel kívánnak lépni a formailag jogszerű, de agresszív adótervezés ellen is. Erre azért van szükség, mert becslések szerint mintegy 1000 milliárd euró tűnik el évente a tagállamok költségvetéséből az adóelkerülő magatartások miatt. Ez az összeg egyébként nagyságrendileg az unió 2014-2020 közötti költségvetésének felel meg.
A nemzetközi adótervezés adta lehetőségek sok cég számára megfontolandóvá váltak a gazdasági válságban. Milyen társasági formákban gondokodhatunk?
