Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A nagy multik jóval kevesebb adót fizetnek, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt – írja elemzésében a Financial Times, amely megjegyzi: az elmúlt évtized kormányzati megszorításait és a lakosság számára sokszor kellemetlen adóreformokat az óriáscégek sértetlenül vészelték át. A helyzet annak fényében is különösen ironikus, hogy a felszínen a kormányok teljes mellszélességgel küzdenek az adóelkerülés és agresszív adótervezés, vagyis az ellen, hogy a társaságok megállapodásokkal vagy a bevételeik ide-oda mozgatásával legálisan tudják minimálisra szorítani adóalapjukat.
A pénzügyi lap nem csak az adókulcsokat, de a ténylegesen fizetendő adókat is összehasonlította a világ tíz legnagyobb tőzsdei cégének, illetve a legnagyobb offshore-pénzállománnyal rendelkező cégnek a dokumentumaiban. Az effektív adóteher 9 százalékkal (2 százalékponttal) csökkent az elmúlt tíz évben ezeknél a cégeknél.
A KPMG adatai azt mutatják, hogy amíg a személyes jövedelmet terhelő adók átlagosan 6 százalékkal nőttek, a társasági adó általános kulcsa átlagosan 5 százalékkal csökkent a fejlett országokban. Magyarországon ugyan egykulcsos, 15 százalékos a jövedelemadó, a kép azonban csalóka, mivel a munkáltatói terhekkel együtt csaknem 50 százalék a bérre terhelt adó. (Mellesleg a lakosság fizeti meg az EU legmagasabb, 27 százalékos áfáját is.)
A multik helyzete még ennél is jobb, különösen az EU egyes országaiban. Az uniós adóversenyben ugyanis a legalacsonyabb, 20 százalékot alig meghaladó az általános társaságiadó-kulcs (Magyarország ebben is rekorder a 9 százalékkal), ráadásul – mint azt a Luxleaks-botrány vagy az Európai Bizottság vizsgálatai is mutatták – a cégek több trükkel tudják minimálisra csökkenteni adóterheiket.
