Többször és több okból is megkongatták már a vészharangot a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az ENSZ új jelentése is meglehetősen ijesztő: miközben számszerűsíti az AI környezeti költségeit, egy már jól ismert paradoxonra is felhívja a figyelmet.
Míg egyfelől roppant kényelmes, hogy kérdéseinkkel azonnal a mesterséges intelligenciához fordulhatunk, azonban „ingyenebéd” ezúttal sincs. Egyre több – jó esetben csak – kellemetlenség derül ki az AI mögött álló adatközpontokkal kapcsolatban, és az emberek emiatt egyre ellenségesebbekké válnak velük szemben. Amerikában mindössze néhány hónap alatt lett drámai változás zajlott le ez ügyben.
Fantáziátlannak igazán nem mondható az a mérnök, aki egy különös és jó pár kérdőjelet hagyó koncepcióval lepte meg a világot. Újjáépítené a 2001. szeptember 11-i terrortámadás során összeomlott ikertornyokat, egészen máshol, és vadonatúj funkciókat képzelve el nekik.
Úgy tűnik, meghallgatta az idők és az AI szavát az a pennsylvaniai vállalkozó, aki úgy döntött, hogy egy amúgy szépen jövedelmező kísértetházát adatközponttá alakítaná. Inkább a ventilátorok zúgjanak, semmint a kísértetek huhogjanak?
Még egy olyan technológiai óriást is visszavonulásra késztethet a közösség ereje, mint amilyen a Microsoft. A redmondi cég mindössze néhány héttel projektjének hivatalos bejelentése után lemondta a wisconsini Caledoniában létesítendő adatközpont terveit, legalábbis egyelőre.
Szokatlannak tűnhet, de valójában ez a környezetbarát megoldás: a hűvös vizet használja a szerverek hűtésére az az új adatközpont, amelyet konkrétan a víz alá eresztettek Kínában.
Egyre több az aggódó hang a mesterséges intelligencia energiafogyasztásával, így környezetkárosító hatásával kapcsolatban. Kevesebb szó esik viszont egy rejtettebb fogyasztásról, ami hasonlóan aggasztó: a MI a vízzel sem takarékoskodik.
Hatalmas adatközpontot épít Kína, ám ezúttal a víz alatt. Ezzel rengeteg elektromos energia és értékes édesvíz spórolható meg, hiszen a hűtési feladatokat 35 méter mélységben a víz fogja ellátni.
Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?
Egyetlen év alatt 20 százalékkal több víz kellett a Google szervereinek hűtésére, és a helyzet a jövőben minden jel szerint csak tovább romlik majd.
A Deep Green nevű brit cég miniatűr adatközpontokat telepítene több brit uszodába is, hogy a gépek által megtermelt hővel segítsenek be a fűtésbe.
Óriási, a felhasználó számára gyakorlatilag láthatatlan adatközpontok állnak a zökkenőmentes netezés mögött. Az ilyen létesítményeknek óriási igényeik vannak, és nem csupán a villamosenergiát, hanem a hűtésükre használt vizet illetően is.
