Bajban a Google, az OpenAI, az Nvidia: egyre többen, egyre jobban tiltakoznak Amerikában az adatközpontok ellen

Míg egyfelől roppant kényelmes, hogy kérdéseinkkel azonnal a mesterséges intelligenciához fordulhatunk, azonban „ingyenebéd” ezúttal sincs. Egyre több – jó esetben csak – kellemetlenség derül ki az AI mögött álló adatközpontokkal kapcsolatban, és az emberek emiatt egyre ellenségesebbekké válnak velük szemben. Amerikában mindössze néhány hónap alatt lett drámai változás zajlott le ez ügyben.

  • HVG

Pánikba kezdenek esni a technológiai vállalatok, olyan mértékben nőtt meg az ellenérzés az adatközpontokkal szemben Amerikában – derül ki a Heatmap nemrég végzett felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint a közvéleményben tavaly ősz óta igen radikális a változás ebben az ügyben. Kiderült, hogy az amerikaiak 71 százaléka ellenezné, hogy az otthona közelében adatközpont épüljön, beleértve azt az 55 százalékot is, aki „határozottan” nemet mondana erre.

A Heatmap mindössze kilenc hónappal ezelőtt végezte el az első, hasonló felmérését, és azóta egyértelmű a változás az emberek álláspontjában. Akkor még a megkérdezettek 43 százaléka mondta, hogy támogatná a projektet, és „csak” 42 százalék adott hangot az ellenérzésének. Még a felmérés mindössze három hónappal ezelőtti második körében is csak 51 százalék mondta, hogy ellenezné az adatközpont-projektet – szemezget a felmérési adatokból a Gizmodo.

Úgy tűnik, rövid idő alatt óriásit változott a közhangulat. És ez alahol érthető is. Gombamód szaporodnak az adatközpontok, és a projekteknek a többsége a vidéki közösségeket sújtja, akik növekvő közüzemi számlákról, vízhiányról, valamint átlagon felüli levegő- és zajszennyezésről számolnak be. S ha ez nem volna még elég, több tanulmány is felhívta a figyelmet a hőmérséklet emelkedésére ezen megastruktúrák közvetlen közelében.

https://hvg.hu/tudomany/20260523_gallup-felmeres-atomeromuadatkozpont-usa

A vidékieken kívül a demokraták és a fiatalok ellenezték különösen az adatközpont-projekteket. Ennek egyébként az AI munkaerőpiacra gyakorolt ​​hatásához is köze lehet. Több tanulmány is foglalkozott azzal, hogy mesterséges intelligencia által vezérelt korai stádiumú elbocsátások legnagyobb áldozatai a fiatal diplomások, akiknek ezzel csökkennek a munkalehetőségei, mivel a vezetők elsősroban a belépő szintű munkákat automatizálják.

Az AI terjedése mögött álló technológiai vállalatoknak pedig meg kell(ene) nyugtatniuk a lakosokat. Mind az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, mind az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang a munkahelyek teljes körű automatizálása, a vállalati felvételi befagyasztások és elbocsátások ellen szólalt fel nemrégiben. A Google pedig az adatközpontok óriási vízfogyasztásával kapcsolatos aggodalmakra kívánt reagálni, amikor ígéretet tett arra, hogy felelősségteljesen fogja kezelni a létfontosságú vízkészleteket ott, ahol adatközpontokat épít és üzemeltet. „2030-ra több vizet pótlunk majd, mint amennyit elfogyasztunk a telephelyeinken” – fogadkozik a keresőóriás, hozzátéve, hogy korszerűsíti a vízellátási infrastruktúrát a szomszédos közösségekben, és átlátható lesz az éves vízfogyasztásával kapcsolatban.

Kérdés persze, hogy mindez mennyiben lesz elég. A közösség általi szabályozás egyik eszköze a helyi moratóriumok bevezetése lehet az új adatközpont-projektekre. Maine állam készült volna elsőként ilyen moratóriumot bevezetni, de végül a kormányzója megvétózta azt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások