„Ez az, amit Amerika jogosan megérdemel” – jellemzi valóban különös elképzelését Raphael Chryslar repülőgépmérnök. Azt tervezi, hogy Chicagóban építené újjá a New York-i Világkereskedelmi Központ terrortámadásban megsemmisült ikertornyait. De nem akárhogyan. Adat. és tudományos központként születnének újjá, és a tornyok tetején „lézeres légi fenyegetésészlelő és semlegesítő rendszer” lenne.
Nem túlzás, hogy Chryslar az ikertronyok megszállottja, a Futurism beszámolója szerint még egy ilyen ábrát is tetováltatott a karjára. A stílusosan World Tech Centernek elnevezett projekt kilenc épületet foglalna magában, köztük a 21. századra újragondolt ikertronyokat. Ezeket lényegesen biztonságosabbnak álmodja a tervező, tűzálló gerendákkal, vízzel töltött, egyenként ezertonnás tömegcsillapítókkal, külön tűzoltósággal.
A fantázia ennél tovább is szárnyal, Chryslar ugyanis hatalmas STEM laboratóriumokként képzeli el a 110 emeletes tornyokat. A STEM a Science (tudomány), a Technology (technológia), az Engineering (mérnöki tudományok) és a Mathematics (matematika) szavakból képzett betűszó. Az északi torony a technológiára összepontosítana, számítástechnikai laboratóriumok, előadótermek és adatközpont lenne benne. A déli torony tudományos komplexumnak adnak otthont, egyetemi irodákkal, kutatási-fejlesztési laborokkal kiegészítve. Maga az infrastrukturális projekt tartalmazna még szállodát, előadó-művészeti központot, sőt egy óriási föld alatti bevásárlóközpontot.
Raphael Chryslar
A leginkább sci-fibe illő fejlesztés mégis a légi fenyegetésészlelő és semlegesítő rendszer lenne, amelyet az ötletgazda radarrendszerrel, rádió- és kommunikációs érzékelőkkel, illetve „végső esetben” légvédelmi föld-levegő rakétákkal vagy több megawattos lézervédelmi fegyverrel képzel el. Máris itt egy kérdőjel: ilyen rendszereket ugyan ma is kutatnak katonai célokra, de ezek nagyon korlátozott, drága és kísérleti rendszerek. Kevéssé tűnik várostervezési realitásnak.
A korábban említett adatközpont megvalósítása is az „érdekes” ötletek közé tartozik. Nem véletlen, hogy az adatközpontok lapos épületekben, földszinten vagy külterületeken vannak. Egy ilyen központ ugyanis brutális hőt termel, így sarkalatos kérdés a hűtés. Ehhez nagy ipari rendszerek kellenek, és ezeket nehéz magasan, szinteken elosztva működtetni. Itt van még az áramellátás problémája. Egy adatközpont annyi áramot eszik, mint egy kisebb városrész, és a felhőkarcolók elektromos rendszere nem erre van méretezve.
De ne legyünk vészmadarak, hátha valóban lesz valami ebből – az egyelőre kicsit kétséges – tervből. Mindenesetre Chryslat egy hosszú távú, nyolc fázisból álló stratégiát vázolt fel, amelynek a vége a 2050-es megnyitás. A projekt jelenleg a 2. fázisban tart.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
