Marc Garner a Schneider Electric Conselve Cooling Hubjában.

Schneider Electric

„Amikor arról beszélgetek a barátaimmal, hogy mit is csinálok, nem igazán értik. Annyit tudnak, hogy az online őrzött fényképeik adatközpontokban vannak és a Netflixről streamelt sorozataik is onnan jönnek.” Marc Garner, a Schneider Electric Secure Power üzletágát vezető alelnöke avatott be minket ezekkel a szavakkal magánéletének nem igazán féltett titkaiba, amikor a vállalat Padova mellett, Conselve városában található olaszországi központjában jártunk.

Nem túl merész a feltételezés, hogy Marc Garner barátainak szerény ismeretei egybeesnek a legtöbbek tájékozottságával. Mert bár az adatközpontok mára az oktatástól az egészségügyig, a szerdai kisbevásárlástól a közösségi appok nyomogatásáig mindenben fontos szerepet játszanak, annyira a háttérinfrastruktúra részét képezik, hogy legtöbben legfeljebb annyit tudnak róluk: léteznek.

A kicsit érdeklődőbbek számára már az sem újdonság, hogy az adatközpontok működése az embereken kívül minden más élőnek rossz. A Google például tavaly 21 200 000 000 liter vizet használt el szervertermeinek hűtéséhez. A Microsoft pedig éppen minap vízfelhasználásának 34 százalékos növekedéséről adott hírt. Ezzel szorosan összefüggésben áll az adatközpontok elképesztő energiaéhsége, melyről Maurizio Frizziero, a Schneider Electric conselve-i egységének innovációs vezetője beszélt:

2020–2021 óta az adatközpontok jelentik a világ legerőforrás-igényesebb szektorát.

Ha ehhez hozzávesszük azt, amit Marc Garner említett, hogy a világ szén-dioxid-termelésének több mint 80 százaléka az energiatermeléshez és -fogyasztásához kötődik, máris egyértelmű, hogy a mindenféle innovatív technológiák működését lehetővé tévő adatközpontok miért is kritikus pontjai a klímaváltozásnak. Andrew Bradner, az olasz Schneider Electric-üzem igazgatója szerint ebben semmi meglepő. „Nem történik semmi váratlan újdonság, csupán valóra válik, amiről egy ideje már beszéltünk” – hangsúlyozta a vezető, hogy elértük azt, amiről az előrejelzések jó ideje szólnak.

Andrew Bradner a Schneider Electric Conselve Cooling Hubjában.

Schneider Electric

Érdemes kiemelni az újabban divatba jött mesterséges intelligenciát (MI), mert az arra épülő különféle szolgáltatások üzemeltetése hajtja jelenleg az igényeket. Főleg miattuk a következő 20 évben kétszer annyi új kapacitás jöhet majd létre, mint amennyi jelenleg összesen elérhető a világ adatközpontjaiban. A Schneider Electric Olaszországban ismertetett számításai szerint az MI-hez köthető energiafelhasználás az idei háromszorosára, négyszeresére (4,3 GW-ról 13,5-18 GW-ra) nő 2028-ig. Legtöbb energiát a modellek betanítása fogyaszt, de üzemeltetésük sem olcsó, tehát az, amikor például a ChatGPT-nek ügyes választ kell adnia egy begépelt kérdésünkre.

A baj már világos. Mi segíthet?

Nincs kevés az energiából, a gond az, hogy rengeteget pazarlunk, állapította meg Marc Garner alelnök, aki megoldásként az elektromosság 4.0 fogalmát nevezte meg előadásában. A vállalat holisztikus megközelítést javasol annak érdekében, hogy az adatközpontok fenntartható módon működhessenek, minél kevesebb energiát és vizet felhasználva.

Mindennek alapját jelenti – egyúttal tehát önmagában messze nem elégséges lépés – a megújuló energiaforrásokra való átállás. Az így megtermelt energiából pedig minél kevesebbet használva kell működtetni az adatközpontokat. Ez építészeti, informatikai és energiamenedzsment szempontjából is tervezést igényel, vélik a Schneidernél, melynek szakértői szerint az adatközpontok tervezésénél három alapvető hibát lehet elkövetni. A kapacitás túltervezése, a helyszín túl korai – az adatközpont sajátosságait és igényeit figyelembe nem vevő – kiválasztása, valamint a berendezésként használatos informatikai infrastruktúra elhamarkodott megválasztása is nyújtja a megtérülési időt, de költségesebb lesz a létesítmény fenntartása, ezen belül kevésbé hatékony az energiafelhasználása is.

Remek tippek: így növelheti adatközpontja hatékonyságát!

A gazdaságosan és hatékonyan működő adatközpont kialakítása és üzemeltetése olyan összetett és mindenre kiterjedő...

A húsz éve megnyitott conselve-i üzem bejárásakor legtöbbször a hűtésről esett szó. Laikusként kevesen vannak tisztában vele, hogy a legkomolyabb szolgáltatások mögött dolgozó adatközpontokban gyakran nem elég a klasszikus léghűtés. Ahogy azt Andrew Bradner üzemigazgató is említette, a társaságnál egyértelműen a folyadékhűtésben látják a jövőt. Mindkettővel van gond, egyrészt a környezetre ártalmas gázokkal, másrészt a vízfelhasználás elhatalmasodó mértékével.

Hogy a technológiai fejlődéssel együtt járván egyre nagyobb adatközpontkapacitás-igény ne döntse romba a bolygót, annak lehetőségeit éppen olyan helyeken kutatják, mint ahol jártunk. A Schneider Electric conselve-i mérnökei jelenleg több természetes hűtőközeggel is kísérleteznek. Az egyik ígéretes jelölt természetesen továbbra is a víz. A szakértők hangsúlyozták, hogy ez a megoldás teljesen nem elvethető, de az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kulcsa a vízfelhasználás már említett csökkentése, melynek egyik módja a hűtési rendszerek intelligens tervezése és működtetése lehet. Például az aktuális időjárási viszonyok figyelembe vételével, és olyan periódusok beiktatásával, amikor a hűtés más módon is megoldható.

Hogyan hűtsünk? Hogyan fűtsünk? Az ammóniától a digitális kazánokig

A hűtési megoldások fejlesztésén dolgozó mérnökök a szén-dioxidot, az ammóniát és a propánt tartják még számon a legígéretesebb természetes hűtőközegek listáján. Ezek alkalmazásának optimalizálásán még dolgozni kell, a kutatások jelenlegi fázisában ugyanis még a mérgező mivoltukkal, gyúlékonyságukkal és hatékonyságukkal is vannak megoldandó problémák.

A világ legolcsóbb árama 500-szor kevesebbe kerül, mint a magyar - ezt használja ki egy magyar vállalkozás

A magyar Enerhash megoldása az energiaszektorban és az adatközpontok piacában rejlő szinergiákat kiaknázva nyújthat lehetőséget a hatékonyságnövelésre. A cég több mint 2,5 milliárd forint értékű magánbefektetést kapott, melynek köszönhetően immár Enerhash-adatközpont növeli az egyik svéd állami energetikai nagyvállalat sarkkörön működő erőműveinek hatékonyságát. A techcég további befektetői tőkebevonást tervez.

Bármelyik közeggel is születnek jó megoldások a jövőben, az adatközpontok földrajzi elhelyezése a globális felmelegedés korában egyre kritikusabb kérdés lesz. Könnyen belátható: kevesebb energiát visz el a hűtés, ha a létesítmény helyszínén a külső hőmérséklet már eleve alacsonyabb. Tehát nem mindegy, hogy heteken, hónapokon át 20 fok van napközben, vagy 38.

A Schneider Electric üzemének bejárása közben végtelenszer hallottuk a „holisztikus megközelítés” kifejezést. Arra utaltak vele a szakemberek, hogy véleményük szerint nem elég a fent sorolt problémakörnek csak egyik vagy másik részével foglalkozni, az a szolgáltató lesz a nyerő a szegmensben, amely a helyszínkiválasztástól a legutolsó szerverterem hűtésének beszereléséig komplex megoldásokat tud nyújtani az egyre gyakrabban az energiatakarékosságot és fenntarthatóságot fókuszba állító technológiai vállalatoknak.

A rezsicsökkentés új módszere: a gyomlálás, mégpedig az adatok között

Kevés vezető van tisztában vele, mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben. Azt végképp nem tudják megbecsülni, mennyi tárhelyet és költséget emészt fel a fájlok őrizgetése.

A hűtés mellett egyébként világszerte egyre többen gondolkodnak abban is, lehet-e valamit kezdeni az adatközpontok által megtermelt hővel. Dániában még 2022 közepén kezdtek egy érdekes kísérletbe: egy Odense városa mellett elhelyezkedő adatközpontban keletkező hővel melegítik a távfűtésre használt vizet. Hasonló példával szolgál a brit Deep Green startup, amely a helyi cégeknél telepíti a kis méretű, felhő alapú adatközpontjait, majd az azokban keletkező hővel melegíti a vizet, amit az adott vállalkozás használ. Mindez csökkenti a vállalkozás szén-dioxid-kibocsátását és energiaszámláját is, az adatközpont által megtermelt hő pedig nem problémaként jelenik meg, hanem erőforrásként.

Az adatközpont-építés és -üzemeltetés megújítása tehát zajlik, és ezek a létesítmények közvetlenül is a helyi közösségek javára válhatnak. Az információ- és adattárolási szolgáltatásokkal foglalkozó Iron Mountain nemrég kiadott szakértői anyaga szerint Magyarországon kifejezetten jelentős hozadéka lenne az ilyesmi megoldások elterjedésének. Hazánkban jelenleg több mint 650 ezer távfűtéses lakás van, és a távhő közel 70 százaléka földgázalapú, így a visszanyert „hulladékhő” mintegy 1,5 millió ember fűtését tudná biztosítani. A cég szerint ez nem a távoli jövő technológiája: Svédország távfűtési hálózatai már most is intenzíven hasznosítják az adatközpontok által termelt hulladékhőt – ennek elterjesztése tehát főleg szándék és beruházás kérdése.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.