A telepen évekig nem volt nyoma állattartásnak és az Integritás Hatóság is szabálytalannak találta a projektet, de arról egyelőre nincs szó, hogy a 468 millió forintos támogatást vissza kellett volna fizetni.
Egyre több fertőzött állatot fedeznek fel Baranyában, ahol nincs természetes földrajzi akadály, hogy megfékezze az északi irányú vándorlásukat. A problémát ráadásul még a sertésszakma se veszi elég komolyan.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére elrendelt dróntilalom a gazdálkodók permetezéshez használt eszközeire is vonatkozik.
Azon kereskedőkre és feldolgozókra, akik nem csatlakoznak a kezdeményezéshez, úgy fognak tekinteni, mint „a magyar tejtermelők tönkretételében érdekelt szereplőkre”, és eszerint is fognak eljárni velük szemben.
A narancs, az olívaolaj és a kakaó piaci ára is visszarendeződést mutat az elmúlt évek rekordmagas árszintje után. A magyar vásárlók ebből egyelőre nagyon keveset érzékelnek a boltokban.
Az aránytalanságok miatt pedig nehéz lesz elérni a cél, miszerint kevesebb húsfogyasztásból fedezzük a fehérjeszükségletünket.
A miniszter tavaly nem vett új földeket, így be tudta őt előzni Szabó Zsolt hevesi fideszes képviselő. Bánki Erik szántóbajnok viszont messze veri mindkettőt.
2024 augusztusa és 2025 decembere között 450 233 juhot és kecskét öltek le Görögországban. A görög kormány nem hajlandó bevezetni az oltást, a gazdák pedig egyre elkeseredettebbek.
Tévedés lett volna napi 150 millió légyre építeni? Úgy tűnik, nem haraptak a nagy halak a lárvákat milliárdszám nevelő üzemre. Csődeljárás indult a régiós bajnoknak szánt üllői rovarfehérje-üzem ellen, ami kulcsszerepet játszatott volna az agrárium fenntarthatóbbá tételében.
Mindeközben az Európai Bizottság nemrég azt javasolta, hogy lazítsanak a peszticidek szabályozásán.
A keret 4,2 milliárd forint. Tejautomaták beszerzését is támogatják uniós pénzből.
Győri Enikő korábban több Facebook-posztban is arról írt, hogy milyen jó lesz az EU és Dél-Amerika közötti megállapodás, aztán a Fidesz most mégis azt hirdeti, hogy az nem jó a magyar gazdáknak, így nem támogatják a megállapodást.
2025-ben a szokásos éves mennyiség mindössze negyede jött össze, 80 százalékkal nőtt a felvásárlási ár.
A kérdéses cég a Bászna Takarmány Kft., amely az agrárbotrányban érintett Bászna Gabona Zrt. érdekeltsége.
Az elmúlt hetekben meredeken emelkedett a zöldségek kiskereskedelmi ára Magyarországon, főként a paprika és a kígyóuborkáért kérnek csillagászati összegeket. A drágulásért ebben az esetben sem a kormány által előszeretettel pellengérre állított „profithajhász” multik a felelősek, hanem az időjárás.
A gazdák most nem panaszkodnak a télre: a vastag hótakaró természetes „paplanként” védi az őszi vetéseket a talajmenti fagyoktól, és a gyümölcsösök többsége mélynyugalomban még a komoly hideget is jól tűri. A hó ráadásul a vízpótlás szempontjából a legértékesebb csapadék, de az aszályos évek miatt a talajvíz szintje olyan alacsony, hogy sokkal több csapadékra lenne szükség, hogy érdemben javuljon a helyzet tavaszig.
A földtörvény év végi, több szempontból is aggályos módosítása nyomán A Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerültek az eddig a büntetés-végrehajtáshoz tartozó gazdálkodó cégek által használt birtoktestek. Egy másik jogszabály-módosítás nyomán az alapítvány akár bérbe is adhatja a földeket.
A Bászna Gabona Zrt. ügyében sikkasztás gyanújával indult nyomozás.
Arra is emlékeztették a kormányt, hogy korábban volt egy nagyon hasonló eset, és abban az ügyben továbbra is várnak a kártérítésre a károsultak.
A rendőrség részleteket egyelőre nem közöl a Bászna Gabona Zrt. ügyében indult eljárásról.
