Hamarosan végez a NER-korszak első diákgenerációja: szerdán kezdték el az utolsó iskolaévüket azok, akik Orbán Viktor 2010-ben kezdődő kétharmados kormányzása alatt kezdtek el tanulni. Diákokat és tanárokat kérdeztünk arról, milyen szerepet kapott az eltelt 11 tanévben a politika az iskolai életben. Úgy tűnik, hogy a NER-en belül semmilyen téma nem lehet a NER-en kívüli, még az iskola sem.
Steklács János olvasáskutató, egyetemi tanár szerint, ha a tanárképzés a mindenkori NAT-ra készít fel, akkor betanított munkásként kezeli a pedagógusokat. A képzés tervezett lebutítása után nem lehet hatékonyan tanítani.
Az új Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez új tankönyveket is ki kellett adni, amit aztán minden iskolának használni is kell. Ehhez rohamtempójú tankönyvbírálatokra volt szükség, de az Oktatási Hivatal ezt is megoldotta. Az időnként komikusnak is nevezhető tankönyvi esetekről hivatalos dokumentumok kerültek elő.
Az irodalomtörténész Nyáry Krisztián vallja, mindenkiről el kell mondani az igazat a diákoknak, nem pedig kozmetikázott életrajzokkal meghamisítani a tényeket.
Megyei konferenciákat szervez a kormány által létrehozott pedagóguskar az alaptantervről, talán még a miniszteri biztos is ott lesz, ha tud.
Maruzsa Zoltán még mindig azt magyarázza, mennyire jó az új alaptanterv, és mennyi mindent nyernek vele a gyerekek.
Egyik oldalról szakmai érvekkel támadják a NAT2020-at – most már teljes tantestületek is –, a másik oldal nem tartja eléggé hazafinak a támadókat. Pedig már a Fodor Gábor oktatási minisztersége idején kiadott első NAT-ban is hangsúlyosan jelentek meg a nemzeti érdekek.
Hajnal Gabriella személyében új miniszteri biztost neveztek ki. Neve onnan lehet ismerős, hogy egyébként az iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke.
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
Egy hónapig várják az észrevételeket, majd átdolgozzák a dokumentumot. Jövő szeptemberben indul élesben az új alaptanterv alapján a tanítás.
Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.
„Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga?” – tette fel a kérdést Ars Poeticájában József Attila, akinek közelgő szülinapja egyben a Költészet napja is. De vajon olvasunk-e egyáltalán még verseket? Ki a kedvenc költőnk?
