#alaptörvény



AI: emberi jogi normákat sért az új magyar alkotmány

Nemzetközi és európai emberi jogi normákat sért a január 1-jén életbe lépett új magyar alkotmány - közölte az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet, amely hétfőn megismételte az alkotmány elfogadása után, áprilisban közzétett álláspontját.



Ünneplik az alaptörvényt - Orbán is beszél ma

Ma nyílik meg az új alaptörvény hatályba lépésének alkalmából a több mint száz, javarészt nagyméretű történelmi tablót, portrét és dokumentumot - többek között Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét - felvonultató Hősök, királyok, szentek - A magyar történelem képei és emlékei című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.


"Botrányos": megérkeztek az új Alaptörvényre adott első nemzetközi reakciók

A Der Tagesspiegel című német liberális lap az új alkotmányról közölt rövid beszámolót hétvégi számában, vasárnap a dpa német hírügynökség az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai szakértőjével közölt interjút a jogszabályról, míg Szapáry György washingtoni magyar nagykövetnek a The New York Timesban közölt levelére válaszolt Kim Lane Scheppele professzor az amerikai napilapban, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában.






Újabb rendelkezések az alaptörvényhez

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn este újabb módosító indítványokat nyújtott be a január elsején életbe lépő alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti előterjesztéshez. A testület ezekben felhatalmazást adna a parlamentnek arra, hogy sarkalatos törvényben határozza meg az egyházak és a nemzetiségek elismerését. A bizottság emellett a kormányhivatal vezetőjének lehetővé tenné, hogy pótolja a bíróság által elmulasztottnak nyilvánított önkormányzati határozatokat, továbbá javasolják: az új alkotmány elfogadásának napja, április 25. legyen az alaptörvény napja.


Micsoda vircsaft ez, uraim?

Ha az LMP és a szocialisták nem akarnak asszisztálni egy funkcióját vesztett „többpárti országgyűlés” látszatának fenntartásához, képviselőiknek a házszabály-módosítás elfogadása pillanatától nem szabad részt venniük a „parlamenti” munkában, az Országgyűlés funkciója ugyanis 2012-től érdemben nem fog különbözni az 1990 előtti pártállami parlamentétől. Magyarországon Nemzeti Együttműködés Rendszere néven valójában pártállam épül – a potenciális külföldi hitelezők megtévesztésére néhány demokratikus díszlet meghagyásával. Az ellenzéknek semmi oka rá, hogy mindehhez a nevét adja.



Megszólalt a finn főbíró: ezért írt levelet Magyarországról az EU-nak

A finn legfelsőbb bíróság elnöke, Pauliine Koskelo által írt levél ösztökélte az Európai Bizottságot, hogy további információkat kérjen a magyar kormánytól a tervezett igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban - írja a finn Helsingin Sanomat. A lap idézi a főbírót is, aki szerint a "Magyarországon olyan dolgok történnek, amelyek nem állnak összhangban egy alkotmányos állam alapelveivel."


Példátlan és barátságtalan levelet kaptunk az EU-ból

Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.



Nem nyugtatta meg a kormány az Európai Bizottságot

Bár Navracsics Tibor szerint kedd este megnyugtatta az egyes kormányzati intézkedések miatt "súlyos aggályokat" megfogalmazó Viviane Reding igazságügyi és alapjogi biztost, az Európai Bizottság a kormánynak címzett kérdései továbbra is fennállnak és részletes válaszokat várnak rájuk - mondta a biztos szóvivője, Matthew Newman.


Brüsszeli ultimátum: péntekig magyarázkodhat a kormány az alkotmány miatt

Az Európai Bizottság levélben fejezte ki „súlyos aggályait” a Legfelsőbb Bíróság átalakítása, az adatvédelmi hatóság létrehozása és a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt – írta a Bruxinfo, amely szerint Viviane Reding alapvető jogi EU-biztos péntekig várja a kormány magyarázatát a törvényekkel kapcsolatban. A KIM szerint határidőre válaszolni fognak a levélre.