Háromnapos ülést tart az Országgyűlés jövő héten, hétfőn, kedden, illetve szerdán. Első alkalommal módosíthatják az év elején hatályba lépett alaptörvényt, továbbá átírhatják az államfő által megfontolásra visszaküldött médiaszolgáltatást szabályozó törvényszöveget.
Észak-Korea újonnan módosított alkotmányában először szerepel hivatalosan, írott formában az a kitétel, hogy az ország "nukleáris hatalom". Emiatt az eddiginél is nehezebbé válnak a nemzetközi közösség erőfeszítései, hogy meggyőzzék Phenjant atomprogramjának elhagyásáról - jelentette csütörtökön az AFP.
Kinek és miért fontos, hogy az állami cégek ügyei nyilvánosan hozzáférhetők legyenek? Meddig kiskapuzhat a jogszabályi kötelezettségek között a Magyar Villamos Művek? Valóban előrelépést hozott az átláthatóság értelmezésében az alaptörvény? Két civil szervezet szakemberét, Koritár Zsuzsannát, az Energiaklub projektvezetőjét, és Hüttl Tivadart, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetőjét kérdeztük.
Az új alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett összevont általános vitát a parlament kedden. A kormány az Európai Bizottság aggályait orvosolná.
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló kormányzás címén a hónapokon át önmagával elfoglalt Alkotmánybíróság aktivizálódását kívánja elérni Gyurcsány Ferenc pártja.
A parlamentnek passzolta át a labdát az Alkotmánybíróság (AB) azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amelyben Navracsics Tibor az alaptörvény értelmezését kérte az AB-tól a sajtótermékek felügyetét illetően.
Nem, nem Krisztus föltámadásáról van szó, bár arról se feltétlenül a megfelelő összefüggésben szokás beszélni, hanem...
Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.
Kerényi Imre körlevélben hívta fel a napokban a figyelmet arra, hogy a hivatalokban nagyobbra kellene cserélni az Alaptörvény Asztalát. A heol.hu megkérdezte, mit szólnak az ötlethez a megyei jegyzők.
Bruttó huszonhatmillió forintot költött idáig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Kerényi Imre-féle alaptörvény díszkiadások előállítására és kiszállítására - közölte a minisztérium a hvg.hu-val.
Schmitt Pál plágiumügyével és lemondásával kapcsolatban Orbán Viktor a köztársasági elnöknek az Alaptörvényben foglalt személyes sérthetetlenségére hivatkozik. Mindez valójában az államfő megerősített mentelmi jogát jelenti: amíg betölti e tisztséget, nem indítható ellene büntetőeljárás. Az LMP által kezdeményezett megfosztási eljárás kulcsa Schmitt eddigi rádióinterjúi lehetnek.
A tavalyi alkotmányozásból adódó jogalkotási rutineljárás miatt kell változtatni a parlament működési szabályain, és nem Schmitt Pál leváltására vagy lemondására készülnek az előírások módosításával – mondták az Országgyűlés előtt fekvő, a köztársasági elnök jogköreit is érintő tervezetekről a Fideszben. A napokban olyan hírek jelentek meg, hogy a módosítókkal a plágiumügybe keveredett államfő elmozdítását akarják megkönnyíteni. A Fideszben továbbra is tabu a Schmitt-ügy.
Az alapvető jogok biztosa szerint az alaptörvény tavaly decemberben elfogadott átmeneti rendelkezései súlyosan sértik a jogállamiság elvét, Szabó Máté ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot.
Akár kilencezer forintos órabért is kaphattak azok a "bérírók", akik kézzel írtak személyes üdvözletet az alaptörvény díszkiadására Kövér László aláírása elé - írja az Index.
Közel 50 millió forint maradt meg az alaptörvény kinyomtatására szánt összegből a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kasszájában - számolt be a Blikk. A kormányzat nagyobb rohamra számított, de visszafogott volt az érdeklődés az új alkotmány iránt.
A szeptember elseje és február vége között eltelt fél évben a nyolcmillió választópolgár közül alig több mint 72 ezer igényelte Magyarország dedikált alaptörvényét – írta keddi számában a Népszava a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlésére hivatkozva.
Magukat a magyar Anonymous tagjainak nevező hackerek átfogalmazták az Alkotmánybíróság honlapján található alaptörvényt - írja az Index. Valószínűleg vasárnapra virradóra változtatták meg a szöveget.
A magyar jogalkotásról, az alaptörvényről és annak nemzetközi visszhangjáról kérdezték újságírók a római magyar nagykövetség sajtóbeszélgetésén Szájer Józsefet, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét, aki a római John Cabot amerikai egyetemen is előadást tart ebben a témában.
Megérkezett az Alkotmánybíróságra (AB) a kormány beadványa, amelyben az alaptörvény értelmezését kéri arról, hogy uniós nemzetközi egyezménynek minősül-e a Brüsszelben jóváhagyott pénzügyi paktum - írja a Magyar Nemzet.
Az új magyar alaptörvényről szóló angol nyelvű tanulmánykötetet mutattak be pénteken a Magyar Tudományos Akadémián.
