Lázár János Palicson tartott beszédet, melyben ígért is valamit, ami a magyar kormány jelenlegi szuverenitásvédelmi lépéseinek fényében felettébb különös. A szerbiai kampánynak azonban nem ez egyetlen magyar vonatkozású furcsasága.
A szerb államfő a belgrádi központi vasúti pályaudvar átadóján beszélt a munkálatok várható befejezéséről.
Valahogy pont több kormánypárti polgármester is lemondott, így Vucicnak muszáj volt kiírnia a választásokat.
Nem mindennapi módon jutott el Szerbia oda, hogy előrehozott helyhatósági választásokat tartanak majd az országban. A kampány már el is kezdődött, miközben a választás részletei még nem is ismertek. Szeretettel a Vajdaságból sorozatunk aktuális epizódja.
A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy meghallgatta az ellenzék kérését.
A szerb államfő attól tart, hogy Brüsszel a Banjska faluban történt lövöldözés miatt vezetne be büntetőintézkedéseket Belgráddal, illetve egyes kormányzati szereplőkkel szemben.
Sinkó Ottó azt nyilatkozta a Bloombergnek, ki kell jelenteni, hogy a kormány bevezeti az eurót és vállalja az uniós értékeket. A Neue Zürcher Zeitung, a Times és a Reuters is arról ír, hogy Közép-Kelet-Európában belefáradtak a háborúba, míg a New York Times és a Washington Post az Ukrajnát segítő amerikai támogatások elapadását elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az utóbbi hónapokban az ellenzék többször is a kormány lemondását és előrehozott választások kiírását követelte.
A szerb elnök a város díszpolgári címét kapta, a képviselő-testület magyar elnöke csak szerbül méltatta, máskor az ilyen beszédek mindkét nyelven elhangzottak. Aleksandar Vučić köszönőbeszédében viszont beszélt egy gesztusáról, hogy az ő ötlete volt a magyar nemzeti színekben világító városnévtáblák felállítása Szabadka határában. Másnap mindkettőt szétverték.
Ennek a szerb párja ugyanakkor érintetlen maradt.
Magyarország jelentős szerepet játszik a jelenlegi zűrzavaros geopolitikai helyzetben: azzal, hogy összefogja a nyugat-balkáni oroszbarát erőket, saját hatalmát is kiépíti a térségben, írja Adelheid Wölfl, a bécsi lap szakírója.
A “nyugatosodás”, az európai keresztény államalapítás ünnepén többségében nem “nyugatos”, hanem keleti, sőt putyinista, zömmel nem keresztény, hanem muszlim és bizánci ortodox autokraták adták egymásnak a kilincset, meg egy sor olyan, bukott politikus, aki éppen a vádlottak padjára készül. Közös bennük, hogy Orbán Viktoron kívül Európában nem nagyon kíváncsiak rájuk senki. Ha igaz, a nagyobb baj az, hogy a magyar miniszterelnök szerint már csak ők “Magyarország barátai”.
Milyen lenne Szerbia az EU-ban? – elmélkedett a Der Spiegel.
A Nyugat több száz millió dollárért vásárol az atomerőművek fűtőanyagából, arra nem szabott ki szankciót. A legnagyobb orosz internetes óriáscég, a Yandex társalapítója barbárnak nevezte az Ukrajna elleni háborút. Belebukhat a bankadóba az olasz miniszterelnök. Életveszélyes Szerbia, illetve a boszniai szerbek elnökének nacionalista emlékezetpolitikája. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Több civil szervezet is demonstrált az osztrák kancellár hivatala előtt, amikor Karl Nehammer fogadta Orbán Viktort és Aleksandar Vucicot, köztük az Omas gegen Rechts (Nagymamák a Jobboldal ellen).
A koszovói vezetés szerint a szerbek Koszovó területéről rabolták el a három koszovói albán rendőrt, ezt Aleksandar Vucic szerb elnök tagadta. A rendőröket Szerbia most kész szabadon engedni, Orbán Viktor szerint „a lépés világos bizonyítéka a szerb és a magyar nemzet közötti mély barátságnak és a két ország közötti stratégiai együttműködésnek".
A szerbiai mészárlások után kialakult utcai tiltakozásokra válaszul Aleksandar Vucic párbeszédre hívta az ellenzéki pártok képviselőit, és belengette az előrehozott választások lehetőségét is. Eközben az elnöknek nem csak az eszkalálódó belpolitikai válsággal, hanem két másik krízishelyzettel is szembe kell néznie.
Mozgalmas napok a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács életében.
A kormány az erőszak visszaszorítása érdekében két évre még a legális fegyverek és alkatrészek kereskedelmét is be akarja tiltani, de sokak szerint túl messzire ment. A Deutsche Welle riportja.
Bár az utóbbi évek legkomolyabb zavargása tört ki múlt hétfőn a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, mégis kézzelfogható közelségbe kerülhet a koszovói válság tárgyalásos megoldása. De annyi érdek ütközik, hogy még meghiúsulhat a végleges alku elfogadása.
