„Nem vagyunk annyira lelkesek, mint korábban, de az unió sem annyira elkötelezett irányunkban, mint ahogy a múltban gondoltuk. Nem vagyok optimista, rövid időn belül aligha léphetünk be az EU-ba” – mondta Aleksandar Vucic szerb államfő. A szélsőséges radikálisból lett européer politikus nyilatkozata tökéletesen leírja Belgrád és Brüsszel viszonyát: folynak ugyan a csatlakozási tárgyalások, miután 2012-ben Szerbia megkapta a tagjelölti státust, ám mindenki tudja, hogy a belépést számos nehezen megoldható vita gátolja.
A legrégebben fennálló akadály az, hogy
Belgrád nem hajlandó elismerni az országból 2008-ban kiszakadt, ugyancsak az EU-ba törekvő egykori albán többségű tartomány, Koszovó függetlenségét.
Míg korábban akadtak arra utaló jelek, hogy az uniós tagságért cserébe Szerbia a hivatalos elismerés nélkül a gyakorlatban valahogy mégiscsak elfogadja Koszovó államiságát – amit öt jelenlegi EU-tag (Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia) sem ismer el –, mostanra ez a remény teljesen elhalt. Vucic egyre keményebb politikát folytat, miközben a szerbiai nacionalista ellenzék jobbról bírálja, mert nem tartja elég keménynek az albánokkal szemben.
