Szerbia régóta próbál egyensúlyozni az EU és Oroszország között, ám Brüsszel már türelmetlenül figyeli Belgrád hintapolitikáját. Közben csökken a szerb népességen belül az uniópártiak aránya.
„Nem vagyunk annyira lelkesek, mint korábban, de az unió sem annyira elkötelezett irányunkban, mint ahogy a múltban gondoltuk. Nem vagyok optimista, rövid időn belül aligha léphetünk be az EU-ba” – mondta Aleksandar Vucic szerb államfő. A szélsőséges radikálisból lett européer politikus nyilatkozata tökéletesen leírja Belgrád és Brüsszel viszonyát: folynak ugyan a csatlakozási tárgyalások, miután 2012-ben Szerbia megkapta a tagjelölti státust, ám mindenki tudja, hogy a belépést számos nehezen megoldható vita gátolja.
A legrégebben fennálló akadály az, hogy
Belgrád nem hajlandó elismerni az országból 2008-ban kiszakadt, ugyancsak az EU-ba törekvő egykori albán többségű tartomány, Koszovó függetlenségét.
Míg korábban akadtak arra utaló jelek, hogy az uniós tagságért cserébe Szerbia a hivatalos elismerés nélkül a gyakorlatban valahogy mégiscsak elfogadja Koszovó államiságát – amit öt jelenlegi EU-tag (Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia) sem ismer el –, mostanra ez a remény teljesen elhalt. Vucic egyre keményebb politikát folytat, miközben a szerbiai nacionalista ellenzék jobbról bírálja, mert nem tartja elég keménynek az albánokkal szemben.
Sokak félelme szerint Oroszország néhány éven belül képes lehet arra, hogy támadást indítson egy másik európai ország, akár egy NATO-tagállam ellen. Ez attól is függ, hogy Ukrajna meddig állja a sarat.
Az érintett anyák már at idén júliusban megszerzett jövedelmük után is szja-t kötelesek fizetni.
Székekkel, lapátokkal felszerelkezett férfiak törtek be egy diszkóba, ahol törtek-zúztak.
A Tisza Párt elnöke szerint egyebek mellett azt várnák a választók, hogy ne Orbán oligarchái repkedjenek magángépeken, hanem „a magyar emberek tudjanak működő vonatokon és járható utakon közlekedni”.
