Az alapvető jogok biztosához, Szabó Mátéhoz fordult az MSZP, azt kérve: közjogi érvénytelenség miatt kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál (Ab) az alaptörvény negyedik, egy hete elfogadott módosításának megsemmisítését.
Egyes magyarázatok szerint az első szabad választás óta dúl a harc az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság közt, mert utóbbi a jogállamra hivatkozva felül akarja írni a demokratikusan választott képviselők döntéseit. Ezt a háborút most a Fidesz megnyerte, de úgy, hogy közben a jelenlegi parlament alaposan beszűkítette a következők döntési lehetőségeit. A negyedik módosítással a kormányfő szerint visszafordíthatatlanná vált az új rendszer.
A hétfői alkotmánymódosítás volt az utolsó a kormány szándéka szerint – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki szerint egy apró kiigazítás még jöhet az önkényuralmi jelképekről zajló vita eredményétől függően.
A Transparency International Magyarország (TI) kedden nyílt levélben kérte Áder János államfőt: kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál (Ab) az alaptörvény hétfőn elfogadott negyedik módosításának vizsgálatát.
Ha az államfő arra a meggyőződésre jut, hogy a neki megküldött alaptörvény-módosítás nem jött érvényesen létre, álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság eljárását kell kezdeményeznie - írják az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért vezetői.
Az Alkotmánybíróságot nem azzal korlátozza a Fidesz legújabb alaptörvény-módosítása, hogy hatálytalannak mondja ki a korábbi határozatokat, hanem azzal, hogy gyakorlatilag mindent beleír az alkotmányba, ami korábban fennakadt a testület szűrőjén. A kormánypártok ugyanakkor bebiztosítják magukat, hogy még egyszer ne történhessen meg a tavaly decemberi fiaskó, és egyre több ügyben szabnak sürgető határidőt a bíráknak. Viszont lehet, hogy komoly, nyilvános viták lesznek a testület előtt.
Eljöttek a fővárosi Lendvay utcából azok a civilek, akik csütörtökön elfoglalták a Fidesz székházának egy részét. Facebook-oldaluk szerint az Alkotmánybírósághoz vonulnak, és körülbelül 500-an vannak. A Lendvay utcában 60-70 békemenetes ellentüntető maradt.
Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben fejtette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban.
Aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok - írta Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap kedden megjelenő számában.
A rendszerváltást követő többpárti parlamentáris politika önmagában működőképes, a piacgazdaság és a nyilvános érdekegyeztetés rendszere vallott kudarcot - mondta az MTI-nek Bihari Mihály, aki 70. életévének betöltése miatt a napokban vonult nyugállományba az Alkotmánybíróságról (Ab), amelynek korábban elnöke is volt.
Az MSZP szerint a kormányoldalnak ismét a független bíróság kezébe kell adnia a döntést az egyházak bejegyzéséről, miután az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek mondta ki az új egyházügyi törvényt, amely a parlamenti többség kezébe adta ezt a jogot.
Arra kéri az ombudsmant a Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ), hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük alaptörvénybe ütközik a fogyatékosságról szóló törvény, mivel diszkriminálja a szervátültetésen átesett (szervhiányos) embereket - közölte az MSZSZ csütörtökön az MTI-vel.
Messzemenően alkotmányosnak tartja, sőt, ezúton szívélyesen gratulál hozzá.
Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint bár az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-rendelkezést, attól még a jog felléphet az önkényuralmi jelképek nagy nyilvánosság előtti használatával szemben, ha ez a magatartás kifejezetten egy közösség ellen irányul.
Alaptörvény-ellenes, hogy az Országgyűlés maga dönti el, mely vallási közösségeket ismer el egyházként és melyeket nem. Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az erről szóló rendelkezéseket. Ez már a második alkalom, hogy fennakad az alkotmánybírók rostáján a törvény.
Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése ugyanazt mutatja, mint a gyűlölködés elleni két évtizedes küzdelem: szimbólumokkal, szavakkal önmagában viaskodni értelmetlen. A strasbourgi bíróság ítélete, amely a döntés apropóját adta, ugyanakkor megoldást is kínál. Nehéz-Posony Márton írása.
Az ombudsman az Ab-hez fordult a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény miatt, szerinte annak módosított szövege nem ad megfelelő garanciát és kellő jogalapot arra, hogy belátható időn belül teljes mértékben megtörténjen a közösséggi közlekedés akadálymentesítése.
Nem a megsemmisített rendelkezést hozzák vissza – nyilatkozta Gulyás Gergely a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában hajléktalanügyben. Ami az alkotmányba kerül, az törvényi szinten is megállná a helyét – tette hozzá a fideszes politikus.
Nem alaptörvény-ellenes, hogy a rendőrök bevihetik a lógós diákokat az igazgatóhoz, ahogy a köznevelési törvénynek az a paragrafusa is kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, amely minden hároméves gyerek számára kötelezővé teszi az óvodát. A gyermekeket érintő rendelkezéseket az ombudsman támadta meg, de az alkotmánybírók többsége szerint az államnak fontos szerepe van a gyerekek fejlődésének biztosításában.
Rogán Antal szerint az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-paragrafus alkotmánybírósági (Ab) megsemmisítése joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat.
