szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Félévente „polipnak”, „elefántnak”, „uzsorásnak” titulálva szól be az OTP-vezérének, interjúiban nem kíméli a kormány minisztereit sem. A pártban állítják, hosszú évek után most került be először egy Kövér Lászlóhoz hasonlóan befolyásos politikus a Fidesz legfőbb döntéshozó testületébe. Hogyan lett a pártban sokáig csak „gyüttmentnek” tartott Lázár János a miniszterelnök jobbkeze, változtathat-e a párt irányán az új alelnök? A Miniszterelnökséget vezető államtitkár politikai portréja.

A szombati Fidesz-kongresszus helyszínén, az utolsó percben, kézírással vésték fel Lázár János nevét az előre kinyomtatott szavazócédulákra a másik három alelnökjelölt neve alá (lásd a fotónkat). Ennek az volt az oka, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt korábban nem jelölte, illetve nem jelölhette senki, így erre a helyszínen került sor. Az esemény előtt több vezető fideszes politikus is arra számított, Orbán Viktor személyesen ajánlja majd államtitkárát a jelöltek figyelmébe, ám ez végül nem történt meg, még Lázár sem tart(hat)ott beszédet, holott még az elnökségtől búcsúzó Varga Mihály is szónokolhatott.

Szombaton a Fidesz 2010 és 2012 közötti frakcióvezetőjét, a miniszterelnök első számú államtitkárát a párt 25. kongresszusa 1005 szavazattal – azaz  a legkevesebb támogató vokssal – választotta meg alelnöknek – Pokorni Zoltánnal, Kósa Lajossal és Pelczné Gáll Ildikóval együtt. Lázár még a párt életében alig jelen lévő európai parlamenti képviselőnél, a kongresszuson unalmas és zavaros beszédet tartó Pelcznénél is 155 vokssal kevesebbet kapott. 

Még a szavazólapon sem szerepelt a neve – felírták
©

Több forrásunk egybehangzó véleménye szerint a miniszterelnök-pártelnök rajta tartotta a szemét a kongresszusi előkészületeken, ami történt, az az ő és az elnökség egyetértésével történt. A hvg.hu által megkérdezett fideszes politikusok szerint mindez figyelmeztetés lehetett az ambiciózus Lázárnak, aki a Fideszen és a kormányzati apparátuson belül gyakran vállal konfliktusokat. Mint az egyik forrásunk fogalmazott, a „háborús politikát” folytató Orbánnak nem a konfliktusokkal van gondja, hanem azzal, hogy Lázár házon belül ment neki a párt idősebb politikusainak, minisztereinek. Lázár a figyelmeztetést annak ellenére megkapta, hogy májusban még a pártelnök jelentette be egy elnökségi ülésen, hogy ő válthatja Vargát. (A HVG Lázár János felemelkedéséről szóló cikkét itt olvashatja.)

Túlforrt az újbor? 

„A politikai életben is észre kellene venni, hogy forr az újbor. Nézetem szerint a harmincasok nemzedéke fogja újjáépíteni az országot” – nyilatkozta Lázár még 2009 júliusában a Népszabadságnak. Egy, a kormány és a Fidesz belső mozgásait jól ismerő – a kabinetnek kutatásokat végző – forrás egyenesen úgy fogalmazott: „a Lázár-jelenség és az örökség kérdése összefügg”. A szakember szerint hosszú évek után most került be először egy olyan karakteres politikus az elnökségbe, mint amilyen Kövér László, ami szerinte nem véletlen.

Lázár 2009 óta érzékelhetően óvatosabb, ha saját ambícióiról kell beszélnie, pedig időközben 35 évesen a rendszerváltás óta nem látott méretű, 227 fős fideszes képviselőcsoport vezetője, majd két évvel később a Miniszterelnökség első számú irányítója lett. 

„Ambiciózusnak tartom magamat, de minél közelebb vagyok a miniszterelnökhöz, annál távolabb kerülök ettől a gondolattól. Mert aki ezt a munkát közelről látja, az megrémül” – mondta arra a kérdésre a 444.hu-nak, hogy miniszterelnöknek készül-e. A Fideszben szinte mindenki úgy látja – és ezt hangsúlyozta a hvg.hu-nak Lázár is –, ha 2014-ben győznek, akkor az idén 50 éves Orbánban mindenképpen „benne van” akár még két ciklus is. Ám az „örökség” kérdésről beszélő forrásunk úgy vélte, bármennyire jól politizál az alapítók nemzedéke, már hiányzik belőlük a „vagányság”. Ez a sokuknál érezhető kiégettség mellett annak köszönhető, hogy ezer szálon kötődnek az 1980-as, 1990-es évek jobboldali értelmiségéhez, nyelvezetüket a 20-as, 30-as generáció nem is igazán érti. Mint arról a hvg.hu cikksorozatban számolt be, a Fidesszel szimpatizáló fiatal szakembereket is elmarták maguktól, közülük sokan már 2010-ben sem léptek a kormányzatba, mások azóta távoztak.

Lázár János a szombati kongresszuson – pajzsra emelték
©

Forrásunk szerint, ha az elkövetkező 5-6 évben nem akar a 2010-es MSZP sorsára jutni a Fidesz, teret kell engednie a Lázár- vagy Rogán-típusú politikusoknak, hogy a saját karakterük szerint alakíthassák a politikát. Hosszú távon pedig a fiatalok szempontjából az a kulcskérdés, ki tudja elhitetni magáról, hogy Orbán majdani visszavonulása után képes elfoglalni „a Naprendszer központi csillagának helyét”, ugyanis forrásunk úgy véli, a Fidesz már nem képes más rendszerben működni, „erős központi gravitáció nélkül széthullana”.

Abban több beszélgetőpartnerünk is egyetértett, hogy egy 2014-es vereség kiszámíthatatlan folyamatokat indítana el. Bármennyire jók a párton belüli helyezkedésben a fiatalok, a központosított pártszervezetet, a gazdasági holdudvart, a klientúrát még akkor is nehéz lenne egyik percről a másikra átvenni, majd egyben is tartani, ha Orbán – szemben az 1994-es, illetve a 2002-es és 2006-os vereségek utáni magatartásával – ezúttal beismerné kudarcát és visszavonulna.

A fenti hálózatok ugyanis magához Orbán személyéhez kötődnek, a neki tulajdonított erő tartja őket működésben. Mint forrásunk fogalmazott: a Fidesz ma már nem egy ideologikus párt, inkább az „orbánizmus” – a környezetében csak „Főnöknek” nevezett pártelnökbe vetett hit, esetenként a tőle való félelem – tartja egyben. Azt több beszélgetőpartnerünk is elismerte, hogy az elmúlt években háttérbe szorult "mérsékelt" irányzatnak – ide sorolják Pokornit, Navracsicsot és Áder Jánost – még nagy tekintélye van, de a szervezeten belül 2003, a Fidesz szövetséggé alakulása, a tagság polgári körös aktivistákkal történt felhígítása óta nincs erős bázisuk.

Az minden forrásunk szerint kétségtelen ugyanakkor, hogy a 2002-es vereség után átalakított szervezetet Orbán már nem tudja egymaga kézben tartani – e téren a miniszterelnök az utóbbi években nem kis mértékben kiszolgáltatottá vált a szervezetben kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező Lázárnak és Rogánnak, akiknek döntő szerepük volt az elmúlt években a politikusi pályák 2014-től bekövetkező beszűkülése miatt egzisztenciális félelemben élő aktivista- és politikusi bázis pacifikálásában.

Orbán lojális embert keresett

"Viktor mindig is rajta tartotta a szemét a pályán. Helyzetbe hozza a fiatalokat, látja a generációs feszültségeket, de gyakran kifejti, a harmincas nemzedék még nem nőtt fel a feladathoz" – mondta a hvg.hu-nak egy magas rangú kormánypárti forrás. Szerinte ezzel Lázár is tisztában van, maga is azt szokta mondani, nem tudja, milyen sors vár rá 2014 után, kizárólag Orbántól függ, hogy győzelem esetén helyet kap-e a kabinetben vagy "mezei képviselő" lesz (azt már korábban bejelentette, hogy az összeférhetetlenség miatt a képviselőséget választja a hódmezővásárhelyi polgármesterség helyett).

Vagány lesz-e tőle a Fidesz?
©

Lázár olyannyira óvatos, hogy még belső kampányt sem folytatott a kongresszus előtt. „Egy ilyen akcióval biztos magára haragítja a fiatalok mozgására figyelő Kövért, de Viktor sem vette volna jó néven, ha a májusi ígéretében nem bízva támogatókat gyűjtöget” – magyarázta egy, az elnökségi munkára rálátó forrás, a többi alelnökjelölttel szemben Lázárnak miért kellett bevárnia a helyszíni jelölést. A 444.hu-nak adott júniusi interjújában az államtitkár azt mondta, Orbán dobta be a nevét arra hivatkozva, hogy össze kell kapcsolni „a párt által képviselt politikai vonalat a kormány politikai vonalával”, és erre a feladatra egy hozzá lojális embert keresett. (Az eredetileg június 9-re tervezett kongresszust végül a dunai árvízi munkálatok miatt halasztották el szeptember utolsó hétvégéjére.)

Ugyanakkor azt minden beszélgetőpartnerünk elismerte, hogy Lázár nélkülözhetetlenné vált Orbán számára. A kormányfő ugyanis már jó ideje nem szeret a részletkérdésekkel foglalkozni – még 2010-ben ezért alkották meg a csúcsminisztériumi struktúrát –, így azokat az apparátusra bízza, viszont Lázárt arra használja, hogy az adminisztrációban ne akadjanak el a dolgok. „Viktor egy alkalommal iszonyú haragra gerjedt, mert azt látta, hogy hiába utasította az apparátust a Fesztiválzenekar támogatásának növelésére, a pénz hónapok múltán sem érkezett meg. Felismerte, hogy kell egy ember, aki kipréseli a gépezetből az eredményeket” – idézett fel egy Lázár kinevezése előtti, 2011-es esetet egy kormányzati forrásunk. Ráadásul – ahogy ezt a hvg.hu-nak maga is megerősítette – tavaly Lázár kérte, hadd vezesse a Miniszterelnökséget. A kormányfő ugyanis nem ezt a posztot szánta neki: Réthelyi Miklós távozásakor őt szemelte ki a humán tárca élére, de Lázár – ahogy ez a sajtóban megjelent – feltételül szabta, hogy ő választhassa ki az államtitkárait. Így többek között Hoffmann Rózsának is mennie kellett volna, ám erre Orbán nemet mondott.

Csányi és Simicska között?

A Fideszben senki nem tagadja: központi elvárás, hogy minden nagyobb gazdasági ügyet egyeztessenek az Orbánnal legalább 30 éve jó viszonyban lévő Simicska Lajossal vagy környezetével. Több magas rangú fideszes forrásunk azt állította, Lázár ugyan zokszó nélkül teljesíti Orbán kéréseit, ám Simicska körével nincs szoros kapcsolatban, ami felkeltette már az üzletember gyanakvását. Egymástól függetlenül két, a Miniszterelnökségre rálátó forrás is azt állította, erre vezethetők vissza Lázár Csányi Sándor-ellenes kirohanásai. Legutóbb a 444.hu-nak mondta azt, hogy Simicska „kisegér”, az OTP vezére viszont egy „elefánt”, majd pár héttel később, Csányi válasza után – "Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet” – arról beszélt, hogy a bankár Magyarország legnagyobb „uzsorása”.

Az első, Csányinak címzett odamondás még 2012 márciusából való, amikor Lázár arról beszélt, hogy a bankár „polip módjára hogyan hálózza be az országot”. Bár akkor – miként a hvg.hu megírta – Lázár a parlamentben interpellálva próbálta megmenteni a csődbe került Gyulai Húskombinátot (melynek a Csányi érdekeltségébe tartozó Pick a piaci vetélytársa), a Rádió Q-s felcsattanása is összefüggésben állt Simicskával. Ugyanis a politikus azt magyarázta az interjúban, nem a Fidesz-közeli üzletembertől kell félteni a demokráciát.

Miniszterelnökségi államtitkárként most hozzá került a pályázati pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is, ráadásul az NFÜ-t a fejlesztési minisztériumtól vonták el, melyre – miként a sajtó több alkalommal megírta – érdemi a befolyása Simicska környezetének. Egy, Lázár megfontolásait ismerő forrás szerint nem ok nélkül fakadt ki a 444.hu-nak adott interjújában. Előtte ugyanis a Simicska közvetett érdekeltségébe tartozó Hír Tv is beszélgetett az államtitkárral, és a műsorban élesen bírálták, miután Lázár Csányi megtámadásával „jelezte, hol is áll”. Forrásaink szerint az államtitkár többször kifejtette környezetének, az zavarja, hogy az OTP-vezér mindkét oldallal jó kapcsolatot ápol, az erőviszonyok kiegyensúlyozásával próbálja befolyását megőrizni, figyelmen kívül hagyva a „választópolgárok döntését”, „zsűrielnök akar lenni”. Ennél szerinte azok a gazdag emberek is jobbak, akik világnézetüket vállalva az egyik vagy a másik oldalt támogatják.

Ugyanakkor Lázár maga sem hárítja el egyes gazdasági lobbik nyomulását. Mint 2012-ben kiderült, Continental Zrt. ügyvezetője, Sánta János számítógépén írták a trafiktörvény-tervezetet, amit végül a politikus nyújtott be a parlamentnek. Később – miként a hvg.hu feltárta –, a cég dolgozói és a Sánta család ismeretségi körébe tartozó személyek legalább 90 trafikkoncesszióhoz jutottak. Később arról írt az Origo, hogy a botrányokkal járó pályáztatásba – melyen sok fideszes politikus és családtagja is nyert – Lázár és Rogán is belenyúlt. Az erre vonatkozó kérdésekre Lázár mindig ugyanazt nyilatkozza: nem volt ráhatása a pályáztatásra, és nem a Continental érdekeit képviselte, hanem a magyar dohányipart akarta helyzetbe hozni a multikkal szemben, ebben a kérdésben pedig 10 éve kikéri Sánta véleményét. (A 444.hu kiderítette, hogy már 2009-ben született egy tanulmány a dohányárusítás állami monopolizálásáról, amiben Sánta és Matolcsy György cége működött közre.)   

Egy aktív ember a megbénult kormányban

Lázárt államtitkárként a részletekre is kiterjedő érdeklődése és aktivitása tette nélkülözhetetlenné a kormányzat leállásával küszködő miniszterelnök számára. „Az operettszínház ügyeitől a titkosszolgálatokon keresztül a háziorvosi rendszerig mindent át akar látni, szivacsként szívja magába a tudást” – mondta róla L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának elnöke, akivel közösen készítik elő a 2014-es holokauszt-emlékévet. Egy kormányzati forrásunk szerint – Rogán Antallal együtt, ahogyan már előzőleg említettük – ő ügyel arra is, hogy a kisebb parlament miatt zsugorodó politikai elitből kiesők is megtalálják a számításaikat. Ennek is köszönhető, hogy továbbra sem veszítette el a kapcsolatát a frakció tagjaival, akik körében forrásaink szerint mindenképpen népszerűbb, mint a párt elitjén belül.

Lojális a Főnökhöz
©

Fideszes forrásaink szerint Lázár nemcsak azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek hivatalosan is hozzá tartoznak, hanem irodája egyben Orbán Viktor „előszobája”. Lényegében az ő segítségét kéri az összes képviselő, hivatalnok, akik bármilyen ügyben a kormányfőhöz akarnak bejutni. Volt olyan képviselő, aki úgy vélte, már túlzottan is lojális Orbánhoz, egy engedelmes titkár benyomását kelti, aki időnként „széttárva a karját” jelzi, hogy „ez a miniszterelnök döntése”.

Az interjúiban még a minisztereknek is beszólogató államtitkár kormányzati forrásaink szerint az utóbbi időben a rangban felette állókkal már visszafogottabb. A kabinet egyik, névtelenséget kérő államtitkára szerint a kormányüléseken elsősorban az ügyek állásáról számol be. A miniszterelnök mellett ülve Orbán keze alá teszi a tájékoztató anyagokat, időnként a kormányfő fülébe sugdos, ő hagyja jóvá az ülések napirendjét. A 444.hu-nak azt mondta, Orbán „kemény főnök”, aki előtt, ha kell, meghajol, ahogy ezt megtanulta a Hódmezővásárhelyt 1990-től 2002-ig kemény kézzel irányító Rapcsák András alatt, akinek 5 évig volt közvetlen munkatársa, titkára.

"Hülyeségből hülyeséggel"

„Azt természetesen nem is tudom és nem is akarom megakadályozni, hogy ön személyes bosszúvágytól vezérelve nekem személyes kellemetlenséget okozzon. Amit viszont elvárhatók, és el is várok, hogy az Ön államtitkári és az én miniszteri feladataimból következő ügyek az említett bosszúvágynak ne essenek áldozatul” – olvasható abban a levélben, melyet még februárban küldött az emberi erőforrások minisztere a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak.

Balog és Lázár – falra hányt levél
©

A levél az államtitkár ismerői szerint jól illusztrálja, milyen politikus is Lázár: élvezi az éles helyzeteket, és ebben sokban hasonlít „háborús politikát” folytató főnökére. Ráadásul erre a tulajdonságára még büszke is: a Balog-levelet bekereteztette, és kitette a parlamenti irodájának előszobájába, ahol minden vendége láthatja. Bár a két politikus viszonyát ismerő kormányzati források szerint február óta ők ketten kibékültek, a levél mutatja, hogy Lázár nem egy kifejezetten baráti közegbe lépett be a szombati döntést követően. Balog ugyanis a pártalapítvány elnökeként állandó résztvevője az elnökségi üléseknek. Lázár egyébként a hvg.hu-nak azt mondta, a levélben felsorolt öt ügyet már rendezték, „harag nincs”, munkatársai szerint a levelet a miniszter engedélyével tette ki. Ennek ellenére hónapokkal a levelezés után még egyszer odaszúrt Balognak: a 168 órának adott májusi interjúban azzal magyarázta a bekeretezést, hogy „kurucos, rebellis mentalitásából” adódóan nem tudja elviselni, ha „valaki hülyeségből hülyeséggel” vádolja. A viszonzás nem is maradt el. A szombati kongresszuson tartott beszédében Balog odafordult Lázárhoz, kijelentve: tudja, hogy az államtitkár a Mennyei Erők Minisztériumának szokta nevezni az egyébként református lelkész Balog által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumát. 

Nemcsak az Emmi minisztere nem tekinthető Lázár jó barátjának, több fideszes forrás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy Pokorni Zoltánnak is rossz a véleménye a 38 éves politikusról. Bár a parlament oktatási bizottságának elnöke nem akart nyilatkozni a kettőjük viszonyáról a hvg.hu-nak, kormánypárti képviselők szerint nem vette jó néven, hogy a korábbi frakcióvezetője nem állt ki mellette, amikor módosító indítványokkal próbálta – sikertelenül – átírni 2011-ben a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által kidolgozott új köznevelési törvényt.

Az elnökségen kívül is sok ellenséget szerzett Lázár, legalábbis a sajtó az utóbbi két évben többször cikkezett a Navracsics Tiborral való nézeteltéréseiről, a belügyminiszterrel, Pintér Sándorral való rivalizálásáról. Lázár – nem tagadva az időnkénti feszültségeket – a 444.hu-nak adott interjújában azt mondta: a Miniszterelnökség államtitkáraként „nem engedhetem meg magamnak, hogy bármelyik miniszterrel személyes konfliktusom legyen, még ha van is véleményem arról, hogy adott esetben hülyeséget csinál”.

Statárium az államtitkárságon

A hvg.hu-nak tavasszal adott interjújában Lázár azt mondta, az államtitkárság számára „iskolapad”, azt tanulja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a kormányzást. Egy vele munkakapcsolatban álló forrás szerint a beosztottjaival szigorú, még azt sem veszi jó néven, ha azt látja, hogy az apparátus tagjai a munkaidő lejártára hivatkozva „félbehagyják” a munkát. „Tartanak tőle, a köztisztviselők ugyanis nincsenek hozzászokva, hogy szőnyeg szélére állítják őket” – beszélt a miniszterelnökségi hangulatról a forrás, aki szerint az Országgyűlés bal szárnyán, az államtitkárság szobáiban sokszor még este 11-kor is ég a villany.

A közvetlen környezetében – évek óta Lázárral – dolgozó munkatársai a hvg.hu-nak azt mondták, magát sem kíméli. Továbbra sem költözött fel a fővárosba, ha teheti, minden nap hazamegy a 200 kilométerre lévő Hódmezővásárhelyre. Amíg az Európai Unió által elzárt pályázati csapok megnyitásán dolgozott – amit részlegesen már sikerült elérnie –, forrásaink szerint majd’ hetente kirepült Brüsszelbe tárgyalni.

Konfliktus Makovecz miatt

Bár a kormányon belül elszigetelődő miniszterelnök-helyetteshez, Navracsicshoz vagy a csatáit elvesztő, az országos politikából éppen visszavonulni akaró Pokornihoz képest Lázár sokkal hamarabb értette meg 2010 után az „orbánizmus” lényegét, számos pofon kellett ahhoz, hogy a miniszterelnök első számú bizalmasaként megkerülhetetlen szereplő lehessen a Fideszben.

Lázár és Navracsics – mentorált és mentor
©

Tizenegy évvel ezelőtt Orbán Viktor a Tisza-parton pihent pár napot a néhány kilométerre Hódmezővásárhelytől. Egy, azóta a politikától visszavonult fideszes forrásunk szerint a frissen megválasztott polgármester hiába hívta a pártelnököt, hogy látogasson el hozzá, Orbán nem reagált. Ennek egyik oka az lehetett, hogy Lázár egyik első döntésével visszadobta az Orbánnal baráti kapcsolatban álló Makovecz Imre vásárhelyi uszodatervét, mert drágának és megvalósíthatatlannak tartotta. Amikor Lázár hívta, Orbán épp Makovecz nyaralójában pihent. Végül három évet kellett várnia, hogy a pártelnök közös rendezvényt vállaljon vele: 2005-ben mindketten felszólaltak a városban rendezett Magosz-kongresszuson.

Nemcsak Makovecz miatt nézett ferde szemmel Lázárra kezdetben a pártvezetés. A várost 12 éven át irányító – kritikusai szerint uraló – KDNP-s Rapcsák nagy tekintélynek örvendett a Fideszben, s bár Lázár a jobbkeze volt, a 2002-es önkormányzati választások után a polgármesteri hivatali apparátust szinte teljesen lecserélte. Döntéseivel világossá tette, hogy nem akar mindenben a rapcsáki úton továbbmenni. „Sokáig dúvadnak és kezelhetetlennek tartottak Budapesten” – idézte fel a korai éveket a hvg.hu-nak Lázár. Azt mondta, a pártvezetésnél olyan rosszul állt a szénája, hogy pár évig arra készült, 2006-ban ügyvédként folytatja.

Messziről jött, befutott
©

Miután nem tartozott a Fidesz alapítói közé – csak 2000-ben lépett be a pártba –; Rogánnal vagy Szijjártó Péterrel szemben nem dolgozott a Fidelitasban, hódmezővásárhelyi polgármesterként pedig hamar önálló tényező lett, Orbán környezetében bizalmatlanul méregették. Az országos politikai karrierje 2006 után kezdődött – mint elmesélte – az akkori frakcióvezetőnek köszönhetően. A választások után Navracsics az egyik frakcióülésen őt kérte fel a parlament honvédelmi bizottsága élére, ami jelentős mértékben felértékelődött, amikor összevonták a rendészeti testülettel. A Gyurcsány-kormány alatt történtek pedig tovább növelték az erejét: az augusztus 20-ai, emberéleteket követelő vihar, az őszi zavargások, a romagyilkosságok miatt a bizottságnak rengeteg munkája lett. Bár a rendészeti terület távol állt tőle, igyekezett képbe kerülni: 2006-2007 fordulóján végigjárta mind a 18 megyei főkapitányságot. Ezt egy belügyi forrásunk szerint a rendőrségre mindig nagy befolyással bíró Pintér Sándor féltékenyen figyelte, néha még oda is telefonált, hogy miről beszélgetett a rendőrökkel Lázár.

Orbán ekkoriban rendszeresen behívta referálni a rendészeti ügyekről a Fidesz elnökségébe, 2009-ben Navracsics már azt szorgalmazta, hogy a választások után vegyék be a kormányba. Először a honvédelmet, majd a humán csúcstárcát ajánlották fel neki, sőt a Heti Válasz 2009-es értesülései szerint felmerült a belügy élére is, de Orbán ismét Pintért választotta. Mivel 2009 végére Orbán már több államtitkári helyet is odaígért – köztük Hoffmannt is felkérte már –, Lázár pedig ragaszkodott hozzá, hogy a teljes stábját maga választhassa ki, nem tudtak megállapodni. A 2010-es választások két fordulója között viszont jelezte a pártvezetésnek, a frakcióvezetést elvállalná. 

Az emberarcú fideszes?

„Sokáig az volt a benyomásunk róla, hogy az ’emberarcú fideszes’ imázsát építi” – mondta róla a Hódmezővásárhelytől 20 kilométerre lévő Szeged MSZP-s polgármestere. Botka László a hvg.hu-nak azt mondta, konkrét ügyek megoldásában jól lehet vele együttműködni, most a két város kötöttpályás közlekedését szeretnék összekötni uniós támogatásból.

Polgármesterként Hódmezővásárhelyen – maga mögött hagyta a kilókat, a várost nem
©

A hvg.hu által megkeresett képviselőtársai szerint közvetlenül a 2010-es választások után jelentős változáson ment keresztül a pártvezetéssel korábban gyakran vitába szálló Lázár János. Forrásaink szerint ugyan nem értett egyet Schmitt Pál államfői jelölésével, ám látva, milyen kitartóan érvel mellette Orbán, mégis megszavazta az elnökségben. Forrásaink szerint Schmitt jelölését követően az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése volt a másik fordulópont Lázár és Orbán viszonyában. (A fideszes többség a magas állami végkielégítésekre kivetett 98 százalékos adó elmeszelése után döntött úgy, hogy az Ab mozgásterét gazdasági kérdésekben szűkítik.) Az akkori frakcióvezetőt 2010 őszén a miniszterelnök váratlanul behívta a parlamentbe. Orbán ott mondta el, mi a kormány szándéka, majd megkérdezte tudná-e támogatni, és megnyerhető-e ehhez a frakció. Lázár rövid gondolkodás után igent mondott, aláírta a kabinet által kidolgozott koncepciót, melynek benyújtását Navracsics ellenezte. Miként egy tévés interjújában elmesélte, amikor hazament, a felesége éppen a híreket nézte, és letorkolta, hogy ez nem volt demokratikus lépés. 

Ez az eset fideszes és kormányzati források szerint a kormányzásban is fordulatot hozott: miután Orbán szövetségesre talált a frakcióvezetőben, a legfőbb törvényeket nem a kabinettel, hanem a képviselőkkel adatta be, ez volt a „frakciókormányzás” első lépése. Lázár ezzel haragította magára korábbi mentorát, Navracsicsot is, akinek minisztériuma sok tekintetben fölöslegessé vált a rohamtempót diktáló frakció mellett.

A 2010-es eset után számos, nagy vihart kavart törvényt vett a nevére. Többek között kiállt a rendőrök korai nyugdíjazását megszüntető, a bírák nyugdíjazásáról szóló, vagy az ellenzék szerint a Fidesznek kedvező választási törvény mellett. Az előbbi miatt a rendvédelmi dolgozók 2011 májusában még a hódmezővásárhelyi városháza előtt is tüntettek. Egy kormánypárti képviselő szerint az oktatási reformról szóló vita mutatta meg a legjobban, hogyan működik Lázár. A hódmezővásárhelyi integrált oktatást megteremtő frakcióvezető sokáig ellenezte az iskolák államosítását, és ebben egy platformon volt Pokornival, ám amikor látta, hogy a Hoffmann mellett kiálló Orbánt már irritálja a vita, feladta. Pokorni viszont a köznevelési és a felsőoktatási törvényre is nemmel szavazott. (Igaz, Lázár frakcióvezetőként nem is engedhette volna meg magának, hogy a kabinet egyik fontos törvénye ellen szavazzon.)   

Több fideszes forrás is arról beszélt a hvg.hu-nak: a nyilvánosság ugyan ebből keveset lát, de ma is vállalja a vitákat főnökével, néha kifejezetten „szemtelen”. Bár ő azt hangsúlyozta a hvg.hu-nak, hogy nincsenek konfliktusai a kormányfő főtanácsadójával, a Miniszterelnökségre rálátó forrásaink szerint kifejezetten feszült a viszonya a kampányért is felelős Habony Árpáddal. Ám forrásaink szerint ennek elsősorban az az oka, hogy Habony féltékeny azokra, akik olyan közel kerülnek Orbánhoz, mint ő.

Döbrögi vagy plebejus?

Míg az országos politikában sokáig a toleráns fideszes benyomását keltette, a hódmezővásárhelyi ellenzék egy ellentmondást nem tűrő, a képviselő-testületi üléseken őket gyakran letorkoló, a várost kézi vezérléssel irányító politikusnak látják és láttatják.

Ebből ma sem enged: ugyan államtitkári kinevezése után az összeférhetetlenség miatt le kellett mondania a polgármesterségről, lényegében ma is ő irányítja a várost. Mint az Index tavasszal megírta, minden képviselő-testületi ülésen ott van, a nála 31 évvel idősebb Almási István polgármester gyakran adja át a szót a pulpituson ülő államtitkárnak. Mint ahogy korábban, Lázár kinevezése óta is tart lakossági fórumokat, ezeket gyakran egy térre, vagy utcára szervezik, és szinte mindent megvitatnak a csatornafedőktől az aszfaltozásig. Még polgármesterként ezekre kivitte a hivatal vezetőit is, ahol válaszolniuk kellett a lakossági felvetésekre. „Nem tudok elszakadni a szülővárosomtól, ráadásul engem a polgárok 2010-ben négy évre választottak polgármesterükké” – magyarázta a hvg.hu-nak, miért ül be még mindig a képviselőtestületbe.

Ezért helyben Döbröginek tartják, és ennek igazolására felemlegetik, hogy együtt vadászik a helyi elittel, igaz, azt is elismerik, hogy ebbe a körbe olyanok is beletartoznak, akikről tudni lehet, hogy nem jobboldaliak. Lázár a vadászatokról nem akart beszélni arra hivatkozva, hogy ez a magánéletéhez tartozik, és számos politikussal ellentétben ő nem szeretne celebritássá válni. Mindössze annyit mondott, egy régi, összeszokott baráti körről van szó, országos gazdasági elittel soha nem vadászott. Szerinte sem a bulvársajtó felemlegette – egykor radarjelzővel felszerelt – drága autója, sem az elhíresült „akinek nincs semmije, annyit is ér” mondata nincs ellentétben azzal, hogy ő magát „plebejusnak” tartja. Azt mondja, büszke arra, amit a „parasztpolgár” származású, gazdálkodó családja elért, és nem fogja letagadni, hogy vagyonos ember.

Míg helyben sok bírálatot kapott ellenzékétől, az előző ciklusban Hódmezővásárhely gyakran „mintavárosként” jelent meg az országos sajtóban. A média gyakran foglalkozott a hátrányos helyzetű cigány gyerekeket integráló városi oktatással, a kommunizmus bűneit bemutató múzeummal, illetve azzal, hogy az Emlékpont honlapján nyilvánosságra hozták pártállami ügynökök, titkosszolgálati tisztek nevét. Ezzel a törekvése országos szinten már nem járt sikerrel: nem tudta keresztülverni a frakción – kritikusai szerint nem is erőltette –, hogy módosítsák a vonatkozó törvényt, a kormány pedig másfél éve nem tesz az ügyben semmit.  

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Orbán: ez a harc a végső, nem lehet lustálkodni, nem lehet nyegléskedni

Küzdelem, harc, az ország függetlenségének védelme - minden kongresszusi beszédet a harcra buzdítás töltötte ki a Fidesz 25. kongresszusán, ahol Orbán Viktor már arról szónokolt, a 2014-es választás lesz az utolsó nagy harc, és a győzelemért elvárja, hogy mindenki vegye ki a részét a munkából. Arra figyelmeztette a küldötteket, hogy óriási erők indultak be, hogy megtörjék jövőre Magyarországot, amely a rezsicsökkentéssel 100 és 1000 milliárdokat vesz ki különféle érdekek zsebéből. Orbán szerint a baloldal lényegében ezen nemzetközi erők hazai szálláscsinálója.

MLF Itthon

Nincs buzizás, csak harc és háború - kemény beszólások a Fidesz-kongresszuson

Beemelte Orbán Viktor maga mellé a párt legfőbb, a kormányra is hatással lévő döntéshozó testületébe első számú államtitkárát, Lázár Jánost. A párt a Millenáris Parkban tartotta XXV. kongresszusát, ahol a rezsicsökkentés mellett is hitet tettek. Kövér László körülírta a párt ellenfeleit (arctalan nagyhatalmak, brüsszeli bürokraták, '56 vérbe fojtóinak örökösei), Kósa Lajos meg az MSZP és a német nácik között talált párhuzamot.

Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Stallone keményebb, mint valaha: Új előzetes jött a Rambo 5-höz

Stallone keményebb, mint valaha: Új előzetes jött a Rambo 5-höz

Photoshoppereknek nem akadály, ami az Audinak igen - ilyen lenne az RS6 szedánként

Photoshoppereknek nem akadály, ami az Audinak igen - ilyen lenne az RS6 szedánként

Kubatov Gábor elmondta, kik nem értik a foci lényegét

Kubatov Gábor elmondta, kik nem értik a foci lényegét

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek