#Alkotmánybíróság

"Kudarcként élem meg" - az Ab elnöke a nyugdíjügyről és a kétharmados törvényekről

Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről, reményeiről és az eredményekről beszélt.


Ez egy teljesen más Alkotmánybíróság lesz

Alapvetően átalakul az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköre január 1-jével. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti ezután, az Ab ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre lesz.


Az utókornak mi leszünk az érthetetlen korszak

Egy év kevés volt az Alkotmánybíróságnak, hogy döntsön a magánnyugdíjpénztárak ügyében. Százezer magánpénztárban maradó várta tőlük a döntést, de milliók nyugdíját hagyta cserben az Alkotmánybíróság, és tette azt, amit nem tehetett volna: semmit. Kádár János elégedetten sorolná a bírák neveit - írja Mong Attila.


Újra az Ab elé terjesztik a magánnyugdíjak ügyét

A magánnyugdíjpéztár ügyében elmaradt alkotmánybírósági határozat után az MTI-nek nem sikerült elérnie a döntés kommentálására a Stabilitás Pénztárszövetség elnökét, aki korábbi ígérete szerint azonban magánemberként ismét a testület elé terjeszti a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat.


Kukázást büntető rendelkezést semmisített meg az Ab

Alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette azt a kaposvári rendeletet az Alkotmánybíróság, amely súlyos bírsággal sújtotta a kukákban guberáló hajléktalanokat. Az Ab szerint a város ezzel megbélyegzi a szegényeket és a létfenntartásukat veszélyezteti. A szerdai határozat precedensértékű, több tucat önkormányzat - köztük a Kocsis Máté vezette Józsefváros - intézkedései juthatnak hasonló sorsa.



Nyugdíj: feladta a csatát az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) idei utolsó ülésén sem született döntés a magánnyugdíjvagyont érintő törvényről. Bár az ügy előadóbírója már a nyári szünet előtt elkészült a határozattervezettel, a 15 tagú Ab mostanáig nem véglegesítette a határozatot. A parlament múlt héten elébe ment a döntésnek, és a leginkább kifogásolt paragrafusokat megváltoztatta. Ennek ellenére az Ab ítélkezhetett volna a törvényről, mert a módosítást az államfő még nem írta alá, a jogszabály egyelőre nem lépett hatályba.



Elbukhat az alkotmánybíróságon a Stasi-törvény módosítása

Németországban tovább vitáznak az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat (Stasi) iratállományáról és a szolgálattal fenntartott kapcsolat átvilágításával foglalkozó törvényről, amelynek első változata pontosan húsz éve lépett életbe, módosítása pedig újévkor lép hatályba. Az ellenzéki szociáldemokraták szerint egy paragrafus miatt megbukhat az alkotmánybíróságon a módosítás.



"Épül a jobboldali médiabirodalom" - Polyák az egyéves médiatörvényről

Szinte semmi nem valósult meg az egy éve hatályba lépett médiatörvény eredeti céljaiból, a szigorításnak, a súlyos bírságok belengetésének nem sok értelme volt azon kívül, hogy meg akarták félemlíteni a sajtót – állítja a médiatörvény működését figyelő Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. Polyák Gábor szerint nem is a médiatörvény a fontos, a háttérben a magyar sajtó sokszínűségét veszélyeztető folyamatok zajlanak: a baloldali orgánumok ellehetetlenítésével egy időben jobboldali médiabirodalom épül.


Economist: a Klubrádió csak olaj a tűzre

Tovább fokozza majd a magyarországi hatalomkoncentrációval kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat és a sajtószabadság miatti haragot a Klubrádió frekvenciájának elvétele - írta szerkesztőségi blogjában az Economist, amely a több, sokat kritizált jogszabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésekkel és az LMP pénteki parlamenti blokádjával kapcsolatban hozzáteszi, hogy a magyarországi demokrácia talán legyengült, "de nem veszett el".



Strasbourgi elmarasztalásra és kártérítés fizetésére készülhetünk?

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levélben hívja fel az országgyűlési képviselők figyelmét: súlyos következményekkel járhat az alkotmányügyi bizottság azon javaslatának elfogadása, amely lehetővé teszi, hogy az ügyek a legfőbb ügyész vagy az Országos Bírói Hivatal elnökének döntése alapján a törvény szerintitől eltérő bírósághoz kerüljenek.


Az EBESZ aggódik a Klubrádió elhallgattatása miatt

Üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője egy szerdán Bécsben kiadott közleményében, egyben további változtatásokat szorgalmazott és aggodalmának adott hangot a Klubrádió frekvenciájának újraosztása miatt.


"Létezik olyasmi, hogy Orbán-fék" - szétszedik Magyarországot a német lapok

A médiaszabályozásra vonatkozó alkotmánybírósági döntésekről közölt írásokat szerdán a Die Welt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Berliner Zeitung és a Tagesspiegel című német és a Der Standard című osztrák lap, míg a Der Spiegel című német hetilap online kiadásában a Klubrádióval kapcsolatos hatósági döntésről írt.



Nyílt levelet kapott Navracsics és Lázár

Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez és Lázár János Fidesz-frakcióvezetőhöz az MSZP egyik politikusa; Nyakó István szerint az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített egyházügyi törvény ismételt elfogadása újra alkotmányossági aggályokat vet majd fel.


Európából kifelé menetelő Magyarországról ír a Corriere

A magyar Alkotmánybíróságnak egyelőre sikerült megállítania a jogállami Európa kijárata felé menetelő Magyarországot - írja csütörtökön a Corriere della Sera internetes oldalán olvasható cikkében Luigi Offendu. A cikkben a hétfőn az AB által elmeszelt törvényekről ír a szerző, aki megállapítja: a kormány által sértett alapjogokat mindenkinek be kell tartania, aki Európában kíván maradni.


Túl kíméletes volt az Alkotmánybíróság a Fidesz törvényeivel?

Megoszlik a jogvédő szervezetek véleménye arról, az Alkotmánybíróság valóban csapást mért-e a kormányzatra azzal, hogy az egyházügyi törvényt megsemmisítették, a médiatörvény és a büntetőeljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítették. A megsemmisített egyháztörvény minden bizonnyal fel fog támadni poraiból.