A moldovai alkotmánybíróság érvénytelenítette csütörtökön az államfőválasztás első fordulóját. A csütörtöki döntés indoklása szerint a tavaly december 16-án tartott titkos szavazáson a képviselők a kamerák felé mutatták a kitöltött szavazócédulákat, és ezzel alkotmánysértést követtek el.
Az elmúlt hónapokban több olyan eset is előfordult, amikor az AB határozattervezete a kormánypártok asztalára került. Az AB-elnök ejnye-bejnyével intézte el a dolgot, ahelyett, hogy megszabadult volna a szivárogtató bíráktól - írja a Véleményvezér blog.
Az Alkotmánybíróság karácsony előtti döntésének a médiatörvény tárgyi hatályát részben megsemmisítő eleme jól összezavarja a közönséget: a rendelkező rész alapján az írott sajtó megmenekülését ünnepelhettük volna, az indokolás elolvasását követően ez azonban optikai csalódásnak tűnik – véli Szigeti Tamás jogász.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete. Az érdekvédelmi szervezet azt kéri a testülettől, hogy állapítsa meg a nemzeti köznevelésről, illetve a szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességét, s azok valamennyi rendelkezését semmisítse meg - közölte a PSZ szerdán.
Az Európai Bizottság felszólította szerdán a magyar kormányt, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan biztosítsa a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés tiszteletben tartását, mint ahogyan tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnek az EU-joggal kapcsolatban tett felvetéseire reagált.
A valódi szabadsághoz szükségünk van a jogállam nyújtotta garanciákra. Szükség van egy olyan szabályozó rendszerre, mely a hatalmat korlátozza. - A Kapitalizmus blog a jogállamiságról.
Minden jelenleg működő felekezet elveszíti egyházi státuszát az új egyházügyi törvény értelmében, amíg az Országgyűlés az új jogszabályi feltételek alapján nem ismeri el őket ismételten – ismerteti Iványi Gábor még pénteken benyújtott alkotmánybírósági beadványát a Népszava.
Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről, reményeiről és az eredményekről beszélt.
Alapvetően átalakul az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköre január 1-jével. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti ezután, az Ab ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre lesz.
Egy év kevés volt az Alkotmánybíróságnak, hogy döntsön a magánnyugdíjpénztárak ügyében. Százezer magánpénztárban maradó várta tőlük a döntést, de milliók nyugdíját hagyta cserben az Alkotmánybíróság, és tette azt, amit nem tehetett volna: semmit. Kádár János elégedetten sorolná a bírák neveit - írja Mong Attila.
A magánnyugdíjpéztár ügyében elmaradt alkotmánybírósági határozat után az MTI-nek nem sikerült elérnie a döntés kommentálására a Stabilitás Pénztárszövetség elnökét, aki korábbi ígérete szerint azonban magánemberként ismét a testület elé terjeszti a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat.
Alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette azt a kaposvári rendeletet az Alkotmánybíróság, amely súlyos bírsággal sújtotta a kukákban guberáló hajléktalanokat. Az Ab szerint a város ezzel megbélyegzi a szegényeket és a létfenntartásukat veszélyezteti. A szerdai határozat precedensértékű, több tucat önkormányzat - köztük a Kocsis Máté vezette Józsefváros - intézkedései juthatnak hasonló sorsa.
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásához, így osztozik az ezért viselt felelősségben is. A KDNP szerint az Ab lépése illeszkedik a jogszabályi környezethez.
Az Alkotmánybíróság (Ab) idei utolsó ülésén sem született döntés a magánnyugdíjvagyont érintő törvényről. Bár az ügy előadóbírója már a nyári szünet előtt elkészült a határozattervezettel, a 15 tagú Ab mostanáig nem véglegesítette a határozatot. A parlament múlt héten elébe ment a döntésnek, és a leginkább kifogásolt paragrafusokat megváltoztatta. Ennek ellenére az Ab ítélkezhetett volna a törvényről, mert a módosítást az államfő még nem írta alá, a jogszabály egyelőre nem lépett hatályba.
Németországban tovább vitáznak az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat (Stasi) iratállományáról és a szolgálattal fenntartott kapcsolat átvilágításával foglalkozó törvényről, amelynek első változata pontosan húsz éve lépett életbe, módosítása pedig újévkor lép hatályba. Az ellenzéki szociáldemokraták szerint egy paragrafus miatt megbukhat az alkotmánybíróságon a módosítás.
Szinte semmi nem valósult meg az egy éve hatályba lépett médiatörvény eredeti céljaiból, a szigorításnak, a súlyos bírságok belengetésének nem sok értelme volt azon kívül, hogy meg akarták félemlíteni a sajtót – állítja a médiatörvény működését figyelő Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. Polyák Gábor szerint nem is a médiatörvény a fontos, a háttérben a magyar sajtó sokszínűségét veszélyeztető folyamatok zajlanak: a baloldali orgánumok ellehetetlenítésével egy időben jobboldali médiabirodalom épül.
Tovább fokozza majd a magyarországi hatalomkoncentrációval kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat és a sajtószabadság miatti haragot a Klubrádió frekvenciájának elvétele - írta szerkesztőségi blogjában az Economist, amely a több, sokat kritizált jogszabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésekkel és az LMP pénteki parlamenti blokádjával kapcsolatban hozzáteszi, hogy a magyarországi demokrácia talán legyengült, "de nem veszett el".