Rohant a kormány, selejtgyár lett a parlamentből
Az Orbán-kormány javaslatára 170 új törvényt fogadott el a parlament az elmúlt két évben, a törvénymódosításokkal együtt összesen 408 törvényt hirdettek ki eddig. Az Országgyűlés inkább törvénygyárra hasonlított az első két évben, ahol időnként már a képviselők se tudták követni, miről is kell szavazni.
Minden korábbi kormánynál aktívabb volt az Orbán-kormány az elmúlt két évben, már ami a törvényhozást illeti. Az Országgyűlés adatai szerint a ciklus félidejéig összesen 408 törvényt fogadott el, ebből 170 új törvényt és 238 törvénymódosítást hirdettek ki.
Számos törvény nagy vitát kavart nemcsak itthon, de az Európai Unión belül is. Az elmúlt két év törvényalkotására sokszor a kapkodás és az átgondolatlanság volt jellemző. A szavazásdömping miatt a Fidesz gyakran egyetlen nap alatt nyomott át törvényjavaslatokat az Országgyűlésen. Számtalan esetben az utolsó pillanatban, módosító indítványokkal adtak új irányt egy-egy törvénynek, de nem voltak ritkák az úgynevezett salátatörvények sem, amikor egy törvényen belül módosítottak több másikat. A törvényjavaslatokat a Fidesz előszeretettel terjeszti be egyéni képviselői indítványok formájában, mert így kikerülheti az érdekeltekkel történő egyeztetést. Emiatt nem egyszer előfordult az is, hogy a képviselők már azt sem tudták, miről szavaznak épp aznap. Volt olyan képviselő, aki a hvg.hu munkatársának egyik kérdésére vette csak észre, mi is van aznap a napirenden.
A kapkodást mutatja az is, hogy a 2011-ben elfogadott törvények majdnem egyharmadát át kellett dolgozni: decemberben a 2011-ben megalkotott 213 törvényből 63-at módosítani kellett. Tavaly decemberben ráadásul 18 olyan törvényt módosítottak, amit eleve decemberben alkottak meg, ezekből 5 többször is megváltozott a hónap során. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt például hatszor is átírták. Három hónappal az ünnepélyes hatályba lépése után hozzá akarnak nyúlni az alaptörvényhez is.
A módosítás módosítása
Csak néhány kiragadott példa a tavaly év végi hajrára: a dohányáruk jövedékiadó-emelését a megváltozott munkaképességűekről szóló, december 29-én kihirdetett törvényhez hozzácsapva hozták előbbre a 2012-es költségvetési bevétel növelése érdekében. A december 22-én megjelent, A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben pedig három oldalnyi adószabály-átírás bukkant fel. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában ilyen kifejezések sorakoztak: „fölösleges szövegrész törlése”, „téves hivatkozás”, „szövegromlás történt”. A költségvetést megalapozó törvény öt további olyan törvény szövegén változtatott, amelyek csak január 1-jétől lettek hatályosak. Viszont három esetben maga sem úszta meg a hasonló eljárást: kihirdetése után öt nappal már ezt a törvényt is módosították a hiteladósok újabb megsegítését szolgáló jogszabályba beillesztve. Majd december 29-én a megváltozott munkaképességűekről szóló törvényben lehetett megtalálni, hogy a költségvetést megalapozó törvény egyik pontját törölték. December 30-án pedig az egyházi törvény változtatott a 2012-es büdzséhez kapcsolódó friss jogszabályon.
A befektetési alapokról december 29-én késő este kihirdetett törvénybe bújtatták bele a gyógyszergyártók K+F kedvezményeinek módosítását, amely a december 14-én kihirdetett egészségügyi törvénymódosító csomagba nyúlt bele utólag. Az Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényt december 23-án fogadták el, és 30-án, nem sokkal éjfél előtt hirdették ki. Ez nyolc olyan törvénybe nyúlt bele, amelyeket nem sokkal előbb fogadtak el, így a december 19-én kihirdetett nemzetiségi és a 19-én megszavazott, a közlönyben csak 28-án megjelent új önkormányzati jogszabályba. Az "Egyes törvények"-et is még a kihirdetése előtt, 30-án délután a víziközmű-törvény keretében módosították – mégpedig az Országgyűlés elnökének juttatásaira vonatkozóan.
A december 30-án elfogadott új egyházi törvény keretében a nemzeti vagyonról szóló, csak néhány órával e szavazás után kihirdetett törvényt kellett kiigazítani, mert az utóbbinak a zárószavazásakor, 23-án a „vagyonkezelő” fogalom-meghatározásánál véletlenül az AB által akkor már négy napja megsemmisített korábbi egyházi törvényre hivatkoztak.
Azt, hogy egyéni képviselői indítványok formájában hoztak fontos törvényeket, vagy módosították például az alkotmányt, korábban Balsai István fideszes képviselő a Hírszerzőnek azzal indokolta, hogy az idő szorítása miatt csak így van lehetőség meghozni a szükséges törvénymódosításokat. "Ha az a szándékunk, hogy az új alkotmányhoz szükséges összes sarkalatos törvényt még az idén meghozzuk, nem nagyon adódik más lehetőség" – mondta tavaly májusban.
Az alábbiakban néhány olyan törvényjavaslatot emeltünk ki, amik különösen nagy vitát váltottak ki.
Máris módosítanák az Alaptörvényt
Bár a Fidesz először erőtlen próbát tett az ötpárti egyeztetésre, ez kudarcba fulladt. Vita volt többek között arról, hogy számos olyan jogszabályt sarkalatos törvényben akartak rögzíteni, amit korábban sima egyszerű többséggel elfogadva rendeztek. Így a kormány kétharmaddal "betonozta volna be" az egy kulcsos adót. Miután az ellenzék semmilyen lényegesebb javaslatát nem volt képes átvinni, el is halt az alkotmány-előkészítő bizottság munkája. Ezt követően Szájer József EP-képviselő iPad-en írt alkotmányjavaslatát kezdték el tárgyalni. A javaslatról heves vita folyt, az Európai Parlament is kritizált. Az EP úgy látta, az alkotmányozási folyamat nem volt átlátható és az új Alaptörvény kidolgozása és elfogadása rendkívül gyorsan történt, ami nem biztosított elég időt a tervezett szövegről szóló alapos és lényegi nyilvános vita lebonyolításához. Úgy látták, mivel csak a kormányzó pártok parlamenti képviselői szavazták meg az alaptörvényt, nem jött létre politikai és társadalmi konszenzus. Tavaly júliusban az EP határozatot fogadott el arról, hogy Magyarország módosítsa az alkotmányt úgy, hogy összhangban legyen az európai demokratikus normákkal. Orbán erre úgy reagált: semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az EP képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, "ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját".
Vitát váltott ki az is, hogy másfél évvel ezelőtt – miután az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadót – törvénybe foglalták, hogy az AB a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot sértik. Ez bekerült az új alkotmányba is, amely kimondja: amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az AB nem foglalkozhat ilyen kérdésekkel. A Széll Kálmán-terv 2.0 ugyanakkor kivezette volna a 98 százalékos különadót, de ezt – mivel a Fidesz frakció sem támogatta – a kormány végül nem lépte meg.
Átgyúrt Alkotmánybíróság
Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti, az Alkotmánybíróság ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve őket. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre lett. Eltörölték az actio popularist. Megszűnt ráadásul az összes olyan, utólagos normakontrollra irányuló, folyamatban lévő AB-eljárások nagy része is, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az új szabályok szerint is erre jogosultak kezdeményezték.
A kormány három hónappal hatályba lépése után máris módosítaná a tavaly ünnepélyes keretek között, húsvétkor elfogadott új alkotmányt és az eddig kapcsolt joganyagként szereplő úgynevezett átmeneti rendelkezéseket is az alaptörvény részévé tenné. Így az Alkotmánybíróság az alaptörvényhez hasonlóan ezután az átmeneti rendelkezéseket sem vizsgálhatja felül. Ha az Országgyűlés megszavazza az alkotmány első módosítását, akkor az AB nem vizsgálhatja többek között azt a paragrafust, amely kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető a kommunista diktatúrában. Szintén az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke – Handó Tünde – bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész – Polt Péter – is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Emellett az egyházalapítási jogot is erőteljesen korlátozzák. (Utóbbi kettőről részletesebben is írunk.) Mindezt 5 nappal azután javasolták, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az AB-hez fordult, mert aggályosnak tartotta, hogy az átmeneti rendelkezések több esetben "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak.
Az ügyész választhat bíróságot
A legfőbb ügyésznek 2012 januártól joga van az általa választott, tehát nem a területileg illetékes bíróságon vádat emelni, míg korábban az volt az alapelv, hogy ott kell bíróság elé állni, ahol a bűncselekményt elkövették. A legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezést az után emelték be a jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ezt a büntetőeljárási törvényben szereplő tételt alkotmányellenesnek minősítette. Miután a kormánytöbbség az új alaptörvényhez kötötte a szabályt, és ismét elfogadta azt, az Alkotmánybíróság már nem vizsgálhatta ismét felül.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője erről úgy nyilatkozott: a kormányoldal ragaszkodik ahhoz, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagy a bíróságok ügyterhe – az OBH elnökével egyeztetve – legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. A Fidesz lépését élesen bírálta lapunknak a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Bírói Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője is, mert az olyan nemzetközi egyezményekkel is ellentétes, amikhez Magyarország korábban csatlakozott, és – mint Makai Lajos, a bírói egyesület elnöke fogalmazott – a "pártatlanság látszatát is sérti".
Ennek alapján fordulhatott elő például az, hogy Kecskemétre szignálták a Hagyó-ügyet, ahol korábban Zuschlag Jánost is elítélték sikkasztás miatt első fokon nyolc és fél év börtönre. A volt szocialista főpolgármester-helyettest és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják, a per júniusban kezdődik.
Átalakult a bírósági rendszer és egy ombudsman maradt
Elvált egymástól a Kúria – korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. Előbbi vezetője Darák Péter lett, az Országos Bírósági Hivatal élére pedig Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság vezetőjét, a Fidesz európai parlamenti frakcióját vezető Szájer József feleségét választotta meg a kormánytöbbség. Utóbbi miatt Szájer lemondott valamennyi fideszes pártfunkciójáról, hogy – mint fogalmazott – elkerülje azt a látszatot, mintha a Fidesz személyén, illetve családján keresztül az igazságszolgáltatás befolyásolására törekedne. Handó jelölését ugyanis mind az LMP, mind az MSZP hevesen ellenezte, megkérdőjelezve mind a függetlenségét, mind szakmai tapasztalatát. A Kúria és az ítélőtáblák alatt törvényszékek és 2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírókat három évenként egy évre ki lehet rendelni másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül, és 62 éves korban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk. Utóbbi szabályt az Európai Unió is hevesen bírálta, és kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba az ügyben, amelyet végül nem indítottak el.
Megváltozott az országgyűlési biztosok rendszere is: az eddigi négy országgyűlési biztos helyett idén január elsejétől csak az alapvető jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni. Többek között a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, a Legfelsőbb Bíróság átalakítása miatt az Európai Bíróság azt állította, hogy az alaptörvény és egyes sarkalatos törvények sértik az uniós irányelveket. Viviane Reding uniós alapjogi biztos ezért először szokatlanul barátságtalan levelet intézett a magyar kormányhoz, majd kötelzettségszegési eljárás indult ebben az ügyben is. Ráadásul ez az ügy akár a bírósági szakaszig is eljuthat.
Médiatörvény és Klubrádió
Korábbi formájában megszűnt a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal pedig létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv lett, elnökét, Szalai Annamáriát a miniszterelnök nevezte ki kilenc évre. A közmédiumokat pedig közös közalapítvány működteti. A médiatörvényt elfogadása után még sok ponton módosítgatták, például erősítették az újságírók forrásvédelmét, újraszabályozták, a túl elvont követelmények ellenőrzését az írott sajtó esetében kivonta a médiahatóság ellenőrzése alól, visszavágta az AB szerint túl széles jogköröket kapott médiabiztos jogosítványait és tovább erősítette a kiskorúak védelmét.
Az Alkotmánybíróság 2011 december 19-én semmisítette meg a 2010 nyarán és őszén elfogadott, az ellenzék, a civil és szakmai szervezetek, az Európai Unió és az Egyesült Államok által sokat bírált médiacsomag több paragrafusát. Mivel az AB egész fejezeteket dobott ki a médiatörvényekből, ezért több mint fél éves időt biztosított a törvényhozónak, hogy megalkossa az új szabályokat: az alaptörvény-ellenes paragrafusokat május 31-ei határidővel semmisítette meg.
Az új médiatörvény elfogadása esetén ellehetetlenítheti a Klubrádiót. A jövőben ugyanis nem terheli szerződéskötési kötelezettség egy lezárt pályázat végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsát. Így annak ellenére maradhat frekvencia nélkül a Klubrádió, hogy korábban kettőt is megnyert. Karácsony Gergely LMP-s képviselő a módosítókról való szavazást követően azt mondta: a Klubrádió ellehetetlenításáre a Médiatanácstól jöhetett a javaslat, legalábbis erre utal, hogy Menczer Erzsébet fideszes képviselő nem tudott a bizottsági ülésen egy kérdésre válaszolni, és "a Médiatanács embere tolta oda papíron a választ". "A bírósági döntéseket meghekkelve hoznak döntéseket" – tette hozzá az ellenzéki politikus.
Az új médiatörvényről csütörtökön szavaz az Országgyűlés. A zárószavazás előtt azonban még 21 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, ezek közül több mégis megmentené a Klubrádiót.
Az Országgyűlés dönt az egyházakról
Az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az új egyházügyi törvényt. A parlament eddig 32 egyházat ismert el. 2001 december 30-án, az első körben 14 egyház bejegyzéséről döntött a parlament, majd idén február 27-én újabb 18 egyházat ismert el a törvényhozás. A Ház február 27-én döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítették egyházi státusukat és – ha kérik a megfelelő szervnél – egyesületként működhetnek tovább.
Az elfogadott vallási egyesületek használhatják az egyház elnevezést, adományt gyűjthetnek, a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásában részesülhetnek, tagsági nyilvántartásukat csak a tagok külön engedélye alapján adhatják ki, közoktatási, szociális intézményeket tarthatnak fenn, felsőoktatási intézményük lehet, ezek működtetését az állam támogatja, valamint megtarthatják termőföldjeiket.
Az egyházi törvényt bírálta a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, sőt, az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatban. Itthon az ellenzék is számos alkalommal felszólalt, bírálva, hogy az Országgyűlés mondja ki, melyik vallási közösség lehet egyház és melyik nem. Az ellenzéki politikusok a törvény vitáján is hangot adtak annak, hogy nem egyértelmű számukra, mi alapján kaptak egyes közösségek vallási státuszt, mások pedig nem, mikor több közösség is megfelelt az előírásoknak annál, mint amennyi a státust megkapta. A törvényjavaslatot a benyújtó KDNP-s képviselő, Lukács Tamás azzal magyarázta, hogy olyan egyházakat választott ki, amelyekkel a magyar vallási közösségek 95 százalékát lefedték.
Lukács azzal is érvelt, hogy a nyugat-európai országokban sincs annyi egyház, mint korábban Magyarországon volt, illetve hogy a törvényt később is lehet módosítani, ha más közösségnek is egyházi státust adnának.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Handó Tünde: "Senkinek nincs poszt kitalálva"
Lendületbe kell hozni a bírói szervezetet, a partikuláris érdekeket félretéve mindenkinek az egységes igazságszolgáltatás hatékonyságának javításáért kell dolgoznia, de az sehol nem mehet az eddig elért eredmények rovására - mondta Handó Tünde, a bírói igazgatás új csúcsszerve, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az MTI-nek.
Fülkeforradalmi reality: így változik az élet 2012-től (1. rész)
Számos jogszabályi változás lépett életbe január 1-jével. Vasárnap óta az országot Magyarországnak hívják. Átalakul az Alkotmánybíróság hatásköre és a bírósági rendszer. Többek között megszűnt a négynapos autópálya-matrica, a legtöbb zárt helyen tilos a dohányzás és bevezetik az ebadót.
Rokkantnyugdíjak: csonkolt végtaggal a jövőben nem hívnak be felülvizsgálatra
A korábbi javaslattal ellentétben mégsem kell minden mozgáskorlátozottnak komplex felülvizsgálatra jelentkeznie. Azokban az esetekben, ahol a fogyatékosság egyértelműen megállapítható az iratokból, és a személy állapotában nem következhet be javulás, az illetékes szerv az iratok alapján kiadhatja a szükséges igazolásokat. A kormány a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kérésére döntött így.
Visszavághat az AB az Orbán-féle korlátozásokért
Alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság kezét nem lehet újabb és újabb jogkorlátozásokkal megkötni, s ha a bírák rászánják magukat, a szöveg megváltoztatása nélkül ugyan, de az eredeti fideszes szándékhoz képest új irányba tolhatják az alaptörvény értelmezését. A kérdés csupán az, meddig mernek elmenni az alkotmánybírák a szabad jogértelmezésben, miután az alaptörvény napokban tervezett módosításával ismét figyelmeztetést kaptak a kormánytól.
