A jelenlegi alkotmánykoncepció nem tartalmaz az ivóvízbázis megvédésére szolgáló garanciákat. A Védegylet álláspontjára szerint a tervezet „kifejezetten arra teremti meg a módot, hogy ezt magánosítsák illetve elidegenítsék”.
Gadó Gábor ügyvéd, a Gazdasági Versenyhivatal tavaly lemondott elnökhelyettese a Táncsics Alapítvány keddi rendezvényén hangsúlyozta: az Ab létszámának növelésével az - általa korábban támogatott - alkotmányjogi panasz veszélyes jogintézménnyé válhat.
Naponta szólal meg az ellenzék a Fidesz alkotmányozásának tartalma és metódusa ellen tiltakozva. Három demonstrációt már beharangoztak a parlamenti zárószavazást megelőző napokra. Vajon a zárószavazás, illetve az aláírás napján érdemes-e még előrukkolniuk valamivel?
Az EP magyar néppárti (Fidesz-KDNP) delegációja ezt követően kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy "az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói a mai napon újabb politikai támadást kíséreltek meg Magyarország ellen".
Szlovákia elvárja, hogy Magyarország tiszteletben tartsa nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Dúró Dóra kifogásolta, hogy nem kapott támogatást az a javaslatuk, amely magyar tulajdonban tartotta volna a föld- és ivóvízvagyont, de nem támogatták a kormánypárti képviselők egyebek mellett az ügynöklisták nyilvánosságra hozását, a halálbüntetés visszaállítását vagy a privatizáció jogszerűségének felülvizsgálatát sem.
A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. A Szuverén.hu friss cikkei közül az egyik a személyi szabadsághoz való jogot mutatja be a 89-90-es alkotmánytól az új alkotmányig.
Világos jelzést, "selyemzsinórt" küld a bírói karnak a parlamenti többség: mivel kifejezte elégedetlenségét a semmisségi törvény kapcsán, ezért a bírói kar 10 százalékát, köztük nagy számban bírósági vezetőket egy tollvonással elküldenek nyugdíjba - jelentette ki Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vasárnap este. Schiffer szerint beszédes, hogy az ügyészek nyugdíjkorhatárát, amely jelenleg ugyanúgy 70 év, mint a bíróké, a kormánypárt nem akarja megváltoztatni.
Az MSZP szerint a fiatalok, a jövő generációi a készülő új alaptörvény vesztesei lesznek, az alkotmányozási folyamat célja pedig az, hogy elfedje a kormány "sikertelen gazdaságpolitikáját" és a soros uniós elnökség kudarcait.
Az MSZP levélben kéri Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új alkotmányt és „azokat a megszorító csomagokat tartalmazó törvényeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az emberek még rosszabbul éljenek” - mondta szombati, budapesti sajtótájékoztatóján Török Zsolt.
Balsai István azt állítja, már egy éve zajlik az alkotmányozás, ezért nincs igazuk azoknak, akik szerint túl gyorsan zajlik. A kormánypárti politikus emlékeztetett, az Országgyűlés hétfőn szavaz az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, ám - mint fogalmazott - még mindig nem késő kifejteni az érveket.
Se politikusokat, se pártokat nem lát szívesen rendezvényein az "Egymillióan a sajtószabadságért" nevű Facebook-csoport.
Mesterházy Attila szerint az új alkotmány a Fidesz pártpolitikai érdekeinek jogi megtestesülése lesz.
Lendvai Ildikó hétfői közleményében emlékeztetet arra, hogy 1848-ban ezen a napon eltörölték a robotot, a kilencedet és a tizedet, megnyitották a jobbágyfelszabadítás útját, jogot adtak a kisemmizetteknek. Ezzel szemben szerinte az új alkotmány aláássa a szociális és állampolgári jogok garanciáit, kisemmizhetővé teszi a legnehezebben élőket, lehetővé teszi a társadalombiztosítás államosítását és "érdemességtől" teszi függővé a szociális ellátásokat.
A kétharmados kormánytöbbség minden bizonnyal megszavazza majd az új alkotmányt, sőt, várhatóan nem lesz olyan kormánypárti képviselő, aki nem szavaz igennel. Ezt teljesen egybehangzóan erősítették meg a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők. Úgy tűnik: ha n darab, véletlenszerűen kiválasztott betűt egymás után raknának és azt alkotmánytervezetnek hívnák, sokan azt is megszavaznák.
Magyarországnak szüksége van rá, hogy húsz évvel a rendszerváltás után éljen a történelmi lehetőséggel, és a társadalomban érezhető elvárásnak megfelelve megalkossa új alaptörvényét - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.
A hivatalos kommunikáció szerint még nem döntötték el, hol fogja aláírni Schmitt Pál köztársasági elnök az új Alkotmányt.
Egy módosító indítvány új elemként tartalmazza azt is, hogy a hivatásos bírákat "sarkalatos törvényben meghatározottak szerint" nevezi ki a köztársasági elnök, azaz a kinevezés részletes szabályait a bírósági törvény tartalmazza majd.
Az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának tagja úgy fogalmazott, hogy egy demokratikus, egy nyugati államban az a minimum, hogy az alkotmányban szerepeljen az önkormányzatiság eszméje, mert e nélkül nem lehet arról beszélni, hogy az alaptörvény tiszteletben tartaná a helyi közösségeket.
