Az alaptörvény kiszélesíti a legfontosabb jogokat a Fidesz szerint, a szocialisták viszont úgy látják, alkotmányozás címén a jelenleg kormányon lévők hatalmának "bebetonozása" folyik - hangzott el Szombathelyen pénteken kormánypárti és ellenzéki politikusok részvételével rendezett kerekasztal beszélgetésen.
A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról beszélgetett Sólyom László volt államfővel Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung magyar származású rovatvezetője. Az interjút a német konzervatív napilap pénteki számában közölte.
Az LMP szerint a tervezetből hiányzik az ökoszociális piacgazdaság és a fenntartható társadalom eszménye.
A megmozdulást a Facebook-on szervezte a korában már több demonstrációt lebonyolító "Egymillióan a magyar sajtószabadságért" csoport és számos civil szervezet is csatlakozott.
„Orbán Viktor csak beváltotta, amit ígért a választási kampányban: új alkotmányt kap az ország, ezért politikai értelemben sem illegitim a most készülő alaptörvény. Annál inkább az ellenzék magatartása az, mivel egy szóval sem jelezték, hogy ők alkotmányozás helyett szabadságra mennek” -- nyilatkozta a hvg.hu-nak Gulyás Gergely, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke.
A Medián ügyvezető igazgatója szerint az alkotmányozási folyamat legnehezebben kommunikálható mozzanata az, hogy ha társadalmi igény van a népszavazásra, akkor miért nem lehet referendumot kiírni.
A rendőrség a csütörtökre szervezett tüntetés előtt reggel bejelentette, hogy mégsem lehet megtartani az alkotmányozás ellen tiltakozó „Szellemjárás Schmitt Pálnál” demonstrációt - tudatta közleményében a szervező 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom. A szervezők ezért a pénteki sajtószabadság-tüntetést ajánlják a szimpatizánsok figyelmébe.
Az ország lőporos hordón ül, minden egyes másodperc, amit a kormány az ország vezetésével tölt, milliárdos károkat jelent, tehát minél előbb el kell távolítani őket – fejtegette a hvg.hu-nak adott interjúban, egyebek között, Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, aki az új alkotmány elfogadását is „nemzetellenes merényletként” aposztrofálta.
Az InfoRádió Aréna című műsorában Tamás Gáspár Miklós kifogásolta, hogy az új alaptörvény tervezetéből kivették a szociális jogok garantálását és a társadalombiztosítás fogalmát. A mostani politika versenyt teremt az állami juttatások megszerzésére, az új alkotmány pedig előnyben részesíti a középosztály mainstream elemeit (rendezett életmódú, fiatal, gyerekes, fehér, keresztény, heteroszexuális egyének) ebben a kegyetlen versenyben - mondta.
Mégsem hozza vissza a vármegyéket az új alkotmány, a második köztársaság viszont hivatalosan is becses darabja lesz a múltnak. A HVG az elfogadott módosító indítványokat is elemezte.
A LIGA szerint a szakmaiatlan, és rohamtempójú alkotmány szövegezés egyik bizonyítéka, hogy Lázár János olyan kapcsolódó módosító indítványt nyújtott be, amely a munkaadóknak is sztrájkjogot adna.
Fenyegetést jelent az Európai Unió által osztott egyes alapértékekre a hétfőn jóváhagyandó magyar alkotmány - írta az Európai Parlament liberális képviselőcsoportj pénteki közleményében.
Az új alkotmány preambulumának államunk 1944-es önrendelkezésére vonatkozó meghatározása hazug, elfogadhatatlan, szakmailag indokolhatatlan, és megmutatkozik benne az egész munka alkalmatlansága - írja Ungváry Krisztián történész az Indexnek írt cikkében. A büntetőjogi felelősséget történelmi tetteikért az érintetteknek kell vállalniuk - szögezi le.
Élénk vita alakult ki két ismert liberális jogász és két kormánypárti képviselő közt azon a csütörtök esti budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet az új alkotmányról szervezett a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület. Többek közt elhangzott: „Ez az alkotmány szakít a modern liberális alkotmányos demokráciák értékeivel.”
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) emlékeztet, hogy a kormány megalakulása óta nem működteti az országos érdekegyeztetés intézményeit, és az alkotmányozás folyamatában egyetlen szakszervezet javaslatát sem vették figyelembe a döntéshozók.
Szabó Máté szerint az alkotmányozás folyamata még nem zárult le véglegesen, sok múlik az egyelőre nem ismert részleteken.
Mégsem hozza vissza a vármegyéket az új alkotmány, a második köztársaság viszont a preambulum szerint is becses darabja lesz a múltnak – derült ki hétfőn, az új alkotmányról folyó parlamenti tárgyalássorozat utolsó előtti napján.
Alaptörvény kidolgozásakor érdemes kerülni az egypárti dizájnt, valamint a hirtelen felindulásból megvalósított törvényalkotást – derül ki a HVG nemzetközi körképéből.
Szili Katalin nemmel voksol az alaptörvényre a hétfői végszavazáson. A független országgyűlési képviselő szerint az alaptörvény elfogadhatatlan.
Noha az Európai Parlament hétfői szakbizottsági döntése után nem került a magyar alkotmányozás témája a plenáris ülés elé, a rohamtempóban készülő szöveg számos nemzetközi szervezetet és politikai erőt éles kritikára indított. Lehet-e akkora külső nyomás, amely módosításokra veheti rá a kormányt?
