Az MSZP elnöke a Táncsics Alapítvány keddi rendezvényén - amelyen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a pártalapítvány kuratóriumi elnöke is részt vett - azt mondta: az alaptörvény véglegesnek tekinthető tervezete a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikáját, hatalomfelfogását tükrözi, az egykulcsos adórendszer és az állami nyugdíjrendszer rögzítésével pedig jelentősen korlátozza a következő kormányok mozgásterét. Ide sorolta azt is, hogy a Költségvetési Tanács megvétózhatja a büdzsét, majd a köztársasági elnök elfogadott költségvetés hiányában a parlament feloszlatását kezdeményezheti.

Mesterházy Attila arról is beszélt, az MSZP helyesen járt el, amikor kivonult az alkotmányozás folyamatából. Véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy a kormánypártok a parlamenti vitában résztvevő Jobbik és a saját alkotmányjavaslatot benyújtó Szili Katalin módosító indítványait is kivétel nélkül leszavazták, azaz egyáltalán nem voltak hajlandók változtatni elképzeléseiken. Hozzátette: az új alaptörvényt Európában példátlan gyorsasággal fogadják el a kormánypártok, amit súlyosbít, hogy tervezetét bevallottan néhány ember írta. Megismételte: az új alaptörvény Orbán Viktor politikai rendszerváltását szolgálja, az MSZP pedig, amint lehetősége lesz, mindent elkövet majd, hogy korrigálja a "Fidesz pártalkotmányát".

Az Alkotmányozás a XXI. században című rendezvényen Vastagh Pál, a Horn-kormány igazságügyi minisztere, az Általános Vállalkozási Főiskola rektora arról beszélt: az Európai Unióban - a lisszaboni szerződéssel és az unió alapjogi chartájával - olyan alkotmányos elvek alakultak ki, amelyeket minden tagállamnak érvényesítenie kell. A korábbi szocialista politikus szerint azonban az új alaptörvény előkészítésekor és vitájában ezek a szempontok érdemben nem jelentek meg. Kiemelte, hogy bár a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete látszólag támaszkodik az alapjogi chartára, nem szerepel benne a személyes adatok védelmének több garanciája, a tömegtájékoztatás sokszínűségének biztosítása és számos más munkavállalói joggal együtt az indoklás nélküli elbocsátás tilalma sem.

Volker Norbisrath, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének belpolitikai és jogi osztályvezetője kifejtette: az alkotmány elfogadásába minden politikai erőt be kell vonni, és arról a lehető legszélesebb körben kell vitát folytatni, ahogy az Németországban 1949-ben történt. Mint mondta, úgy tűnik, hogy a magyar kormánytöbbség erre nem nyitott. Szólt arról is, hogy a német alkotmány olyan örök alapjogi garanciákat tartalmaz, amelyeket egy esetleges új alaptörvényben sem lehetne megváltoztatni.

Wiener György, az MSZP korábbi parlamenti képviselője azt mondta: bár a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata a jogfolytonosságot hangsúlyozza, az európai köztársaságok a kontinuitás megtörésével jöttek létre. Hozzátette: a történeti jogfolytonosság Magyarországon már 1918 őszén megszakadt, a kormánytöbbség mégis 1944. március 19-ét, a német megszállást jelöli meg ennek dátumaként. A jogfolytonosság végleges megszűnése azonban szerinte nem ekkor, hanem 1944 decemberében, az ideiglenes nemzetgyűlés létrejöttével következett be, s azt a demokratikus választásokkal létrejött egykamarás parlament már nem állíthatja helyre, így az alkotmány elfogadásával új történelmi időszak kezdődik.