Portréi raszkolnyikovos önmegismerések – írta Tihanyi Lajos művészeket, barátait és önmagát ábrázoló arcképeiről az egyik barátja. A magyar expresszionizmus és avantgárd meghatározó festőjének február 15-éig látható az életmű-kiállítása a Nemzeti Galériában.
A bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum nagyszabású Malevics-tárlat a művész szuprematista korszakára fókuszálna, ám a bemutatott festmények közül három eredetisége azonnal heves vitákat váltott ki. A nemzetközi szakértők és a kölcsönző gyűjtő között kirobbant konfliktus nemcsak reputációkról, hanem több milliárd forint értékű műtárgyak hitelességéről is szól – és újra rávilágít arra, miért az orosz avantgárd a hamisítók kedvenc terepe.
Pablo Picasso élete nyitott könyv: minden oldalát maga írta, festette, formázta, esetleg a betűk rajzolatát is maga találta ki. Néhány izmus vele kezdődött, másokhoz csatlakozott és tőle lett az, ami, de leginkább: Picasso maga volt az irány. Spanyolul és franciául írt verseket, színdarabokat, és bár kéziratai hemzsegtek a helyesírási hibáktól, ennek is művészi okai voltak: úgy gondolta, egyénisége elveszne egy olyan szabályrendszerben, melyhez neki semmi köze. Az 1973-ban készült Picasso kalandjai című film abszurd vígjáték, burleszk a XX. századi párizsi művészvilágról. Picasso utolsó felesége Jacqueline Roqeu volt. Picasso 1973-ban bekövetkezett halálát követően tizenhárom évvel később Jacqueline saját kezével vetett véget életének.
