#bántalmazás





„Azt mondta, húzzam le a nadrágomat” – videón vallott a Szőlő utcai ügy koronatanúja Juhász Péter Pálról

Hónapokon át molesztálta Juhász Péter Pál, aki először „rendes embernek” tűnt – mondta az a tanú, akinek a Szőlő utcai ügyben tett vallomásáról lapunk számolt be először. Dobrev Klára szerint pártjával még az ügyészségi kihallgatása előtt lépett kapcsolatba a fiatal, akivel egy videót készítettek az ügy részleteiről. A közzétett felvételen a javítóintézet egykori lakója – kilétét elfedve – részletesen beszélt arról, hogyan jutottak el az öleléstől a „fogdosáson” át addig, hogy az igazgató „megerőszakolta”. „Babakora óta” állami gondozott volt, hatévesen molesztálták először, amiről szerinte Juhásznak tudnia kellett.






„A bántalmazók nem nárcisztikusak, nem betegek, hanem bántalmazók” – rendszerszintű nőgyűlöletre talált bizonyítékot egy új magyar kutatás

Bár a nyílt áldozathibáztatás már kevésbé jellemző a magyar társadalomban, egy friss kutatás szerint rejtett formákban továbbra is jelen van, ahogy az a feltevés is, hogy az erőszakot az áldozat provokálja ki. Az intézményrendszerek védelmébe vetett bizalom pedig enyhén szólva is ingatag.






„Ha már reccsen egy csont, nem lehet mellébeszélni” – amikor a férfi lesz a kapcsolati erőszak áldozata

„A macsókultúra hatalmas bilincs” – mondja Léder László pszichológus, aki szerint a bántalmazott férfiak olykor még a bizalmasuknak is szégyellik elmondani, mit szenvednek el. Fabricius Gábor rendező új regényének főhőse egy bántalmazott férfi, a történet valóságos élményekből, személyes tapasztalatokból táplálkozik, és részben azzal a céllal született, hogy segítsen a bántalmazottaknak a megoldás irányába mozdulni, ami gyakran elképesztően nehéz. Már csak azért is, mert a bántalmazást még mindig súlyos tabuk, stigmák övezik Magyarországon.


Nők elleni erőszak: alig látható az állami áldozatvédelem, az önkormányzatok próbálnak segíteni

Ferencváros után Józsefvárosban is úgy döntöttek, hogy a családon belüli és kapcsolati erőszak áldozatait segítő szolgáltatást indítanak – bár ez nem lenne kötelező önkormányzati feladat. Úgy látják ugyanis, hogy a recsegő-ropogó, kusza és tétlen állami rendszer nem védi eléggé az áldozatokat. Egyetértenek ezzel a területen régóta dolgozó nőjogi szervezetek is.