Áll-, orr- és arccsontját törték el. A tettét elismerő rendőrt másfél év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre büntették, három évre felfüggesztve. Társa kitart ártatlansága mellett.
Elmondása szerint egy áldozat melletti kiállásról született beszámoló miatt érték retorziók a Fővárosi Törvényszék egyik dolgozóját, a szervezet azonban cáfol, szerintük a nő közszereplőket ért, dehonesztáló kijelentései miatt indítottak eljárást.
„Kocsis Zoltán fantasztikus zenész volt. És bántalmazó, sokszor kegyetlenül viselkedett” – írta a tíz éve elhunyt zongoraművészről Kepes Juli. Számos zenész tiltakozik, és bocsánatkérést követel a kijelentés miatt.
Meddig tart hatalmában minket a múltunk, sőt a családunk múltja? Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy teljességgel ki vagyunk neki szolgáltatva. Lippai Roland coach, szociológus önvallomása megmutatja, nem kell, hogy akár a legtragikusabb körülmények megbéklyózzanak minket.
A bántalmazás után életmentő műtétre szorult, maradandó fogyatékossága és máig tartó poszttraumás stressz zavara lett. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a salgótarjáni férfit 8 milliós sérelemdíj illeti meg.
Kanizsai Pétert bántja, hogy a történtek után sokak hite megrendülhetett a sürgősségi ellátásban, holott az ott dolgozók döntő többsége azért van ott, hogy segítsen.
A traumatikus élmények túlélőit gyakran éppen a szégyen és a félelem tartja csendben: attól tartanak, hogy ami velük történt, kimondhatatlan, elviselhetetlen vagy mások számára túl sok lenne. A gyógyulás azonban sokszor nem a felejtéssel kezdődik, hanem azzal, hogy biztonságos kapcsolatban, empatikus figyelem mellett mégis szavakat kap a történet. Nagy Henriett pszichológus írása azt mutatja meg, miért lehet felszabadító ereje a trauma elmondásának vagy leírásának, és hogyan segíthet a kimondás abban, hogy a múlt többé ne az egész életünket szervezze.
Az iskola fenntartója bocsánatot kért az érintettektől, és közölték: nem biztos, hogy elsőre megfelelően ítélték meg a helyzeteket, ezért független szakértők bevonásával átfogó vizsgálatot indítanak, és elhatárolódnak minden olyan kollégiumi és tanórai gyakorlattól, amely a gyerekek méltóságát sértheti.
Több diák is végignézte, ahogyan a fiúkollégium zuhanyzójába vonszoltak egy fiút, ahol az egyik nevelőtől több ütést is kapott, azonban nem készült látlelet, így megszüntetheti a nyomozást a rendőrség. A Telex cikkéből kiderült, nem ez volt az első eset, amikor kérdéses eszközökkel fegyelmezték a pedagógusok a diákokat az egyházi iskolában. Pető Attila gyermekvédelmi aktivista a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökéhez fordult az ügy miatt.