A II. világháború utolsó két tanévében sok tanuló több mint 5 hónapig nem járt iskolába, és csak a front elvonulása után indult be újra a közoktatás. A tanterveket megrövidítették, de a bizonyítványát mindenki megkapta. A '45-ös hadiérettségin a demokrácia volt a tétel.
Most van a fülkeforradalom tizedik évfordulója. Diadalkörre készült tehát ezekben a napokban a magyar kormányfő, a koronavírus azonban visszaküldte a rajtvonalra. Némi önsajnálat után Orbán Viktor megtalálta a módját, hogy ezt a versenyt is ő nyerje: kiéhezteti, kiiktatja és még le is terheli megmaradt politikai ellenfeleit. Politikájának első vesztese a jogállam.
A nyugdíjról akkor lehet majd értelmesen vitatkozni, ha sok évtized után végre nem szociális kérdésként kezelik. Ennek nyoma sincs. Az értelemnek ebben a témában nem nyílik tér.
Miközben az egészségügyben dolgozókra kiemelt figyelem hárul, a legveszélyeztetettebb korosztály, az idősek gondozásával foglalkozókról mintha elfeledkeztek volna a döntéshozók.
Miközben a kormány gazdaságvédelmi programjának számos eleme a magas jövedelműek számára kedvező, továbbra sem tudni, hogy mi lesz azokkal, akik a járvány hatására idehaza vagy külföldön már elveszítették állásukat, vagy akik eddig feketén kapták a bérüket.
Orbán Viktornak nem kell túlélési üzemmódba váltania, hogy a jelenlegi válságot uralni tudja – állítja Anton Sekovcov, a Bécsi Egyetem oktatója. Az ukrán kutató szerint a járvány tovább gyorsítja az európai szélsőjobb átalakulását, fősodorba kerülését. A nyugati mozgalmakban mintaállammá egyre inkább a késő-Kádár-kori Magyarország válik.
Az utóbbi húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma, mint az idén: mindössze 91 460 diák szeretne továbbtanulni.
A hazai lapok többsége a békeszerződés tervezetét ismerve is reménykedett, hogy még Magyarországnak kedvező irányba változhatnak a világháború győzteseinek feltételei. Ezt nem segítette sem a szétesett Monarchia más nemzetiségei elleni uszítás, sem a fehérterror. Utóbbiról igazán csak külföldön tudtak, idehaza betiltotta az erről – és más, a kurzussal szembemenő – beszámolókat a cenzúra. Cikksorozatunk 1. része
A személyi kultusz legsötétebb időszakában a kommunista vezetés nemcsak a minisztériumokat akarta elhelyezni a Budavári Palotában, hanem a Magyar Dolgozók Pártjának teljes apparátusát is. Arra nézve nincsenek hiteles források, hogy végül Rákosi Mátyás döntött másképp, vagy a bürokrácia miatt maradt el a költözés.
A kormány által sokszor lenézett és lesajnált tanári gárda kreatívan le tudta vezényelni az átállást a digitális oktatásra. Csak az oktatásirányítás nem tart lépést a változásokkal.
Szlovénia nagyvonalúan, kétszeresére emelte az egészségügyi dolgozók bérét a járvány idejére, nálunk idén félmilliós kiegészítést kaphatnak. Nem mindegy, ki honnan indul, az egészségügy finanszírozására Magyarország nem lehet büszke.
A világot felkészületlenül érte a járvány, így az orvosok mellett máris szót kaptak a válságkezelésben a katonák. Idehaza is kivezényelték őket az utcákra és a stratégiai vállalatokhoz. Közben vannak, akik félelemből már maguk is fegyverkeznek.
Az éjjeli menedéken dolgozók már a járvány terjedésének elején megérezték, ahogy sokak nehezen megteremtett létfeltételei megszűntek. Az intézmények is bajban vannak, hiszen most egyszerre kellene védeniük a kiszolgáltatott embereket, valamint sokszor öreg, beteg munkatársaikat.
A balszerencse dönti el, hogy melyik intézményből lesz járványközpont: abból, amelyikbe egy fertőzött személy besétál. A kórházak igyekeznek felkészülni a legnehezebb napokra, ám az akadozó ellátás sok helyen indulatokat vált ki.
A kormányt eddig sem gátolta semmi az intézkedéseiben, de a felhatalmazási törvénnyel a miniszterelnök egyik régi álma teljesült. Az időkorlát nélküli politikai teljhatalom birtokában Orbán most már kedvére eltrükközgethet akár a következő parlamenti választásig.
A kormány rendeleti kormányzással vádolta az ellenzéki főpolgármestert, pedig Karácsony Gergely keze részben vészhelyzetben is meg volt kötve, s még ezen túl is tett engedményeket a Fidesznek. Egy új törvénymódosító javaslat kimondta volna, hogy a polgármeseterek semmiben sem dönthetnek. Karácsony Gergely azt mondta, ezen emberéletek múlhatnak – és pár óra múlva a kormány váratlanul meggondolta magát.
"Világnézetünk alapját az emberi jogok filozófiája képezi", állította a pártállam végóráiban Orbán Viktor, aki azóta illiberalizmusról, keresztény szabadságról beszél, az emberi jogokról pedig sajátos nézeteket vall. A HVG-nek 1989 augusztusában adott interjúja legendás történelmi forrássá vált, a Fidesz megalakulásának 32. évfordulója és a felhatalmazási törvény elfogadása alkalmából jelentetjük meg ismét.
A pestisjárványokat le tudták lassítani karanténok elrendelésével, a kolerát viszont ezzel a módszerrel sem lehetett a határokon megállítani. Széchenyi Istvánt sem, amint erről maga számolt be naplójában.
Többféle támogatás segítheti a családok, illetve a gyermekvállalást tervező fiatalok otthonhoz jutását. Aki a számos feltételnek megfelel, a termékek összehangolásával jelentős pénzügyi előnyhöz juthat – írja szakértő szerzőnk.
Korábban dicsekedett a kormány a Magyarországra csábított külföldi – iráni, török, azeri, kazah és más – hallgatókkal, most járványügyi kockázatnak láttatja őket.
