#belpolitika



Karácsony Gergely: Budapest főpolgármestereként az az érdekem, hogy Magyar Péter miniszterelnök legyen

A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”. Karácsony beszélt Rákosrendezőről, a hoppon maradt NER-es oligarchákról, budapesti olimpiáról, a közgyűlés feloszlatásának esélyéről, és a 2026-os választás eredményét is elárulta.


Karácsony hiába hívja hadba a budapestieket, úgy járhat, mint Hadházy Ákos keddenként

„Úgy főznek meg minket, mint a békát” – összegezte találóan Budapest helyzetét Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester. A kormány szisztematikusan az anyagi összeomlás szélére sodorta a fővárost, és a végkifejletet várva szemléli, amint a közgyűlési erők egymásnak feszülnek. Egy új törvény értelmében Budapest anyagi gyámság alá kerülhet, ha pedig jogellenes működésre hivatkozva új helyi választást kell kiírni, az érdekesen megkavarhatja a viszonyokat. Hogyan befolyásolja a helyzetet Magyar Péter és a Tisza megjelenése?


„Az, hogy milliárdos vagyok, az egyszerűen tény” – Orbán kérése ellenére Mészáros büszkén vállalja hivalkodó életmódját

Mi állhat amögött, hogy Mészáros Lőrinc, aki eddig szinte soha nem kommunikált közvetlenül a nyilvánossággal, most saját neve alatt, személyes hangvételű levélben válaszol a kritikákra? A régóta épülő gazdasági birodalom és a látványos vagyonosodás fényében nem csak az a kérdés, miért épp most szólal meg, hanem az is, milyen szerepet szánnak neki a politikai térben. Ezekre kereste a választ a HVG szakértők segítségével.



Hogyan érhet véget a hosszú kormányzás? És a Fideszé?

Hat tényezőre van szükség ahhoz, hogy egy hosszú ideje kormányzó erő politikailag degenerálódjon. A hasonló dél-afrikai, japán és olasz kormánybukások példáit a Méltányosság Politikaelemző Központ foglalta össze.








Így süllyedt el és vitt magával százmilliókat Demeter Szilárdék angol nyelvű irodalmi folyóirata, amellyel Amerika meghódítására indultak

Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.



Minden szervezetben vannak súrlódások – a Tisza kulisszatitkairól beszélt Magyar Péter közösségépítője

Digitálisan tartják számon a Tisza Szigetek tagjainak minden közösségi aktivitását, ezekkel lehet pontokat, jelvényeket szerezni, és végül a legszorgalmasabbak lesznek a vezetők és a politikusok. Mire lesz jó a hamarosan megjelenő Tisza-applikáció? Hogyan született a nagyváradi út ötlete? Mit kezdenek a több százezres közösséggel? Radnai Márk, a párt alelnöke mondta el.


Orbánék 15 év után ki akarták iktatni a csalásfaktort a nemzeti konzultációkból, de aztán rájöttek, hogy jobb, ha marad

Semmiségnek tűnik, de óriási politikai baklövést jelez az, ahogyan online is kitölthetővé tették a Voks 2025 nevű kormányzati szavazást. Pedig tizenöt év nemzeti konzultációinak sorában ez lett volna az első, amibe nem építik be eleve a csalás lehetőségét. Ennek csak önös politikai oka lehetett, de egy másik önös politikai érdek még erősebbnek bizonyult.



A Tisza a Fidesz szíve közepébe hatolt – riport Magyar Péter vándorlásáról és megérkezéséről

A román határ szombati átlépése, a nagyváradi érkezés volt a nagy tiszás menet legszimbolikusabb része, ám Magyar Péter vándorútjához csatlakozva azt láttuk: az akció legfontosabb célja és hatása a magyar vidék felrázása volt. Hogyan jutott el a menet Romániáig? Milyen szervezési munka állt mögötte és önkéntesek milyen módon nyújtottak segítséget hozzá?


 „Ők azok a csecsemők, akik már nem is sírnak, mert nincs, aki felvenné őket” – lassan elrohad a gyermekvédelmi rendszer

Egyre súlyosabb a szakemberhiány a gyermekvédelemben, a kelleténél kétezerrel kevesebb nevelőszülő dolgozik, és intézmények sorában siralmasak az állapotok. A terület helyzetéről sokat elárul az is: mintha már a kormány is kezdene kimozdulni a gondok teljes tagadásának állapotából. A kormányfő magának is ellentmondva beszél az ágazat helyzetéről, a kancelláriaminiszter lát javítanivalót, a szaktárca vezetője pedig már a beismerésnél tart. Közben a lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi dolgozókból csak úgy dől a panasz.