Egyre többen vesszük észre, hogy felnőtté válásunk rögös útján gyermeki énünk valahol lemaradt. Annyira siettünk belekezdeni a fontos és felelősségteljes felnőtt életszakaszába, hogy a bohókás belső gyermek talán még most is pillangók után szaladgál egyszínes virágmezőn. Hol találunk rá ismét?
Mint minden társas viselkedésben, a szexuális életben is fontos szerep jut a sémáknak. Mindenkinek van elképzelése arról, milyen elemekből áll az a forgatókönyv, amely alapján az örömteli és elfogadható szeretkezés megvalósul. Ezek a sémák és tévhitek azonban megakadályozhatják a boldog szexuális életet.
TED-konferencián előadott beszéde után világsztár lett a texasi szociológus, aki azóta Oprah Winfrey talkshow-jában is szerepelt. Életvezetési könyveit elkapkodják, nemrég Bátraké a boldogság címmel magyarul is megjelent legújabb bestsellere. A szégyen, a sebezhetőség tabutémáit közbeszéddé emelő Brownt kérdeztük.
Beszélgetés a valóságról, az akaratról és az akarat rendellenességeiről
A sikeres öregkor eléréséhez sokkal több rugalmasság és énerő szükséges, mint fiatalabb korban. A kutatások szerint a pozitív hozzáállás – és meglepő módon némi szükséges pesszimizmus – a hosszú élet titka lehet.
Mi hajtja a vágyat, amikor nem pezsdül a vér, amikor hiányzik a cselekvésre hajtó, a tettet kikényszerítő igény? Hogyan lehet, hogy alapvető szexuális igényeink köré vaskos gátat épít a hárítás?
Már nem vidít fel a másik öröme, már nem szomorít el a bánata, már nem érdekel, mi történt vele aznap – ilyen a tipikus kiüresedett kapcsolat. Miként fogjunk hozzá, ha úgy döntünk, hogy újratöltjük?
Munkahelyi gondok, kiégés következménye is lehet a meghittség eltűnése a párkapcsolatból. A személyes intim távolság persze mindenkinél egyedi.
Amikor a fásult, frusztrált társkereső inkább nem próbálkozik tovább, amikor a lelkesedés helyébe közöny lép, és az embert rettegés fogja el egy újabb randi gondolatára.
A családban zajló örök harc, hogy milyen a gyermek bizonyítványa, mennyit tanul. Hogy gyermekként és majd felnőttként is öröm legyen a tanulás, elég a kutatások által alátámasztott néhány jó tanácsot megfogadnunk. A többi már a gyermek dolga.
Az intimitáskerülés nem más, mint távolságtartás, elkülönültségérzés, belső magány. Megjelenhet baráti, munkatársi és párkapcsolatainkban, sőt saját gyermekeinkkel szemben is. Ahhoz, hogy társas viszonyainkban egységet élhessünk meg, elsősorban intimitáskerülő viselkedésmintáinkkal kell leszámolnunk.
Ha a családtagok időt fordítanak arra, hogy a hétköznapokon is közösen fogyasszák a reggelit vagy a vacsorát, lehetőséget teremtenek az együttlétre és a szorosabb kötődés kialakulására. Ez pedig jobb kommunikációt, odafigyelést és érzelmi biztonságot tesz lehetővé.
Egy pár vagy egy család életében a jelentős, hétköznapitól eltérő események stresszel járnak, még akkor is, ha pozitívak. Pláne így van ez a családi életciklusok váltásainál.
Mindnyájan ismerünk olyanokat, akik akár egy biciklicsengő megvásárlása előtt is bonyolult Excel-táblázatot nyitnak, és mérlegelik a különböző opciókat. Minél nagyobb a tétje egy döntésnek, annál többféle módon próbáljuk felállítani az előnyök és hátrányok ijesztően összetett mátrixát. Van-e nagyobb téttel bíró döntés a szakmai életünkben, mint a karrierváltás?
Az ember élete ciklusokra, szakaszokra tagolódik. Mire van szükségünk, hogy a lehető legjobban hagyjuk magunk mögött különböző korszakainkat?
Boldogságérzetünk – feltéve, hogy valaki nem a létminimumon él – külső körülmények alapján nem határozható meg.
A boldogsággal kapcsolatban mindenkinek a tarsolyában van egy jó tanács, mint a „majd úgyis minden jóra fordul” vagy „csak a jó dolgokra gondolj, és akkor bevonzod azokat”. A legtöbb ilyen kéretlen tanácsban az a közös, hogy görcsös követésük jó eséllyel boldogtalanabbá tesz minket, mint ahonnan elindultunk. Valójában nem nagyon nehéz elérni a vágyott boldogság állapotát, bár univerzális megoldások nem léteznek.
Vén kecske is megnyalja a sót – tartja a mondás. Egy másik így is hangozhatna: a szerelem nem ismer (kor)határokat (sem). A korkülönbségre sok mindent rá lehet fogni a párkapcsolatban, de vigyázzunk, nehogy a rokonok, a barátok biztatására vagy a szörnyülködésük miatt tegyük ezt.
A szülőknek szóló magazinok idealisztikus képeinek hatására a köztudatban az él, hogy szülőnek lenni mindig csodálatos. Ám a legtöbb szülő megrémül, furdalja a lelkiismeret, ha egy-egy nehéz nap után kimerült, szomorú vagy elkeseredett lesz. Az alábbiakban e korszak öt jellemzőjét mutatom be, és javaslatokkal is élek.
A perspektívaváltás pszichológiai háttere az átkeretezés jelenségében rejlik, amelynek során új jelentést tulajdonítunk a körülöttünk lévő eseményeknek. Bár a körülmények ritkán irányíthatók, belső világunk és hozzáállásunk rajtunk múlik.
