Kamaszlányként, a nyolcvanas évek közepén azonnal átsiettem a lakás másik végébe, ha meghallottam, hogy édesanyám Máté Péter sorait dúdolja: „Most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár…” Aztán teltek-múltak az évek (azok, amikor az ember még adottnak látja a kapcsolatait), és ha Máté Pétert teljes mélységében nem is, de anyámat lassan elkezdtem megérteni.
A jelek szerint boldog ugrálásba kezdenek a patkányok, amikor azt látják, hogy egy másik patkányt csiklandoznak.
Mindenki örülne annak, ha több pénzt kapna, de jobb lesz-e hosszú távon az élet a vagyonosodástól? Elégedettebbek-e a gazdagok az életükkel, mint a középosztálybeliek? Mennyi pluszmunkát éri meg bevállalni a nagyobb fizetésért úgy, hogy ne menjünk tönkre? És ha valaki már milliomos, boldogabbá válik-e, ha multimilliomos lesz belőle?
A világ néhány évvel ezelőtt lett rajongója a dán életérzésnek, amely a maga egyszerűségében kecsegtetett a boldogság elérésével. A hygge tökéletes életfilozófia nem csak a sötét téli estékre, hanem a turbulens időkre is. Ideje hát elővenni kicsit.
Az, hogy jól vagyunk, az utóbbi években szinte egyáltalán nem hangzik el. Pedig jóllétünk nem a körülményektől függ – az alábbi történetek ezt mutatják.
Ki elégszik meg 10 ezer dollárral, ha lehet 100 milliárdja is? A válaszokat nem befolyásolta az iskolai végzettség, a nem vagy a gazdasági-társadalmi státusz – de akkor mitől függtek?
Úgy tűnik, a mélyebb okokról nem igazán esett szó ebben az amerikai kutatásban.
Az Oracle ügyfélélmény-kutató csoportja és Gretchen Rubin író új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, de az üzleti vezetők félnek a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban. A Happiness Report 14 ország több mint 12 ezer fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem így tesznek.
Élhetünk fenntarthatóan lemondás nélkül? Van értelme egyáltalán tenni a környezetbarátabb hétköznapokért a szennyező nagyvállalatok és tétlen kormányok mellett? Többek között ezekről is kérdeztük a zCast adásában Dr. Lelkes Orsolyát magyarul most megjelent könyve, a Fenntartható hedonizmus nyomán.
Hollandia lakói a legboldogabbak.
Bár több kutatás is alátámasztotta, hogy a világjárvány miatti kényszerű bezárkózás rossz hatással van a fiatalok mentális egészségére, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatói árnyalták a képet.
Magyarország az 51. helyet foglalja el az aktuális boldogságlistán.
„Mindenki megvan” – gyakran kapjuk ezt a kétszavas választ a kutyafuttában történő találkozások alkalmával feltett, sablonos „Hogy vagytok?” kérdésre. Ha azonban ez családi körben hangzik el, biztosak lehetünk abban, hogy a valódi odafigyelés hiánya miatt meglazult a tagok közötti láthatatlan kötelék.
„A pénz nem boldogít” – tartja a mondás, ám úgy tűnik, ez a megállapítás nem egészen fedi a valóságot. Úgy is mondhatnánk: szöges ellentétben áll azzal.
A teljes élet nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést. Jelenti viszont azt, hogy tudjuk, kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Részlet a Mi, együtt című könyvből.
Az életkörülmények vagy anyagiak számítanak a legkevésbé a tartós boldogság eléréséhez – derült ki a HVG Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetéséből. Ha igazán boldogok akarunk lenni, azt a genetika mellett nagy részben befolyásolhatják tudatos döntéseink is.
Ha nem a növekedés lenne a legfontosabb célja a gazdaságpolitikának, akkor mi lehet a fontosabb? Van-e esély a túlfogyasztás visszafogására, vagy ez a környezetvédők és a baloldali álmodozók beteljesületlen vágya marad? Egyáltalán, mi a közgazdaságtani alapja annak az ötletnek, hogy a folyamatos növekedés és még több fogyasztás helyett más célokat keressünk? Ennek a hátterét mutatjuk be a gazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.
Immár bizonyított tény, hogy a hála gyakorlására kifejlesztett feladatok elégedetté tesznek. Nem mindegy azonban, mikor és mennyire vagyunk hálásak.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban boldogságfokozó gyakorlatokat sajátíthatunk el a pozitív pszichológia szakértőjétől.
