Mit tesz az egészségünkkel, ha megcsodáljuk a naplementét?
Kimutatható egészségügyi előnyökkel jár, ha az ember észreveszi a hétköznapi kis csodákat – derül ki a témába vágó kutatásokból.
#boldogság
Mi köze a macskáknak a boldogsághoz? Úgy tűnik, nagyon is sok
Egy nemzetközi kutatócsoport 93 ország adatait vizsgálta meg, hogy kiderüljön, a több macska nagyobb boldogságot jelent-e az ott élők számára.
Tanulható az életszeretet, vagy egyszerűen ilyenek vagyunk?
Van, akiből akkor is árad az életkedv, amikor kívülről nézve nem könnyű az élete. Másnak látszólag mindene megvan, mégis úgy érzi, mintha kifogyott volna belőle a lendület, a kíváncsiság vagy az öröm. Az életkedv nem egyszerűen jó hangulat, és nem is állandó személyiségjegy: kapcsolataink, megküzdési mintáink, céljaink mellett az is alakítja, hogyan tudunk ránézni arra, ami történik velünk. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
A boldog párkapcsolatnak van egy titka, kérdés, hogy élünk-e vele
Egy párkapcsolatban számos tényezőt nem tudunk előre kiszámítani. De van egy dolog, ami csak rajtunk múlik: hogy mennyire vagyunk képesek arra a belső feldolgozási folyamatra, amelyet tudatosságnak nevezünk. A romantikus kapcsolat elején a „rózsaszín ködöt” okozó feniletilamin félretájékoztat: ideálképet alkotunk a másikról, és képesek vagyunk mindent elfogadni és semmit sem észlelni azokban a helyzetekben, amelyekben esetleg jól jönne egy kis józanság. Dr. Belső Nóra pszichiáter írása.
88 éve zajlik egy boldogságkutatás, az eredmény magáért beszél
Pénz? Hírnév? Fittség? Egyik sem. A világ egyik leghosszabb emberi boldogságvizsgálata egészen másban találta meg a hosszú élet, a vidám és felhőtlen időskor legerősebb előrejelzőjét.
Ha az okosórám szerint kipihent vagyok, miért érzem magam mégis fáradtnak?
Felébredünk, és az okosóránk megmondja, hogyan aludtunk. Dolgozunk, és statisztikák mérik a hatékonyságunkat. Posztolunk, és számok jelzik, mennyit ér a figyelem, amit kaptunk. Csakhogy a testünk, a kapcsolataink, a kreativitásunk és a boldogságunk nem mindig fér bele ezekbe a mércékbe. Van, amit nem mérni kellene, hanem újra megtanulni érezni. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Hogyan találjuk meg az élet értelmét, ha munkaidőben felfüggesztjük az emberi létezést?
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
Mi a boldogság valójában – és miért nem ott találjuk, ahol várnánk?
Minden életkorban mást jelent a boldogság – de vajon közelebb kerülünk hozzá az idővel, vagy csak másképp kezdjük el látni? Az út gyakran rögös, a cél pedig nem mindig az, aminek elképzeltük. Létezik-e egyáltalán az a harmónia, amit keresünk? Március 20. a boldogság világnapja.
A külső siker csak rövid ideig tesz minket boldoggá
Manapság gyakran azonosítjuk a kiteljesedést külső sikerrel, karrierrel, anyagi előmenetellel vagy társadalmi státusszal. Ugyanakkor a bodogságkutatások azt mutatják, hogy a külső siker csak rövid távon növeli a szubjektív jóllétet, de hosszú távon legkevésbé sem garantálja a tartós elégedettséget az élettel.
Feldmár András: A tudatunkból kiszorulhat a szomorúság
Szenvedés nélkül nincs élet, és ha ezt elfogadjuk, könnyebben jutunk el a boldogsághoz – derül ki egy új beszélgetőkönyvből. Feldmár András és Kröber Edith eszmecseréjéből kiderül az is, mikor válhatunk neurotikussá a boldogságkeresés útján, mi a közös egy Bach-mű elzongorázásában és egy harcművészeti gyakorlatban, és hogyan meditáljunk, hogy valóban csökkentsük a bennünk lévő stresszt.
Lelki lökhárítóink segítenek, hogy boldogabbak lehessünk
A boldogság olyan érzelmi állapot, amire mindenki vágyik. Tudományos vizsgálata bonyolult kérdés, pszichológiai, szociológiai, filozófiai, közgazdaságtudományi, sőt orvostudományi oldalról is megközelíthető. A pszichológia elsősorban a mentális egészség és a személyiségjellemzők középpontba helyezésével közelíti meg a témát.
Sokat segít a saját életén, aki megismeri a boldogságparadoxont
A boldogság az egyik legkellemesebb emberi érzés, természetes, hogy mindenki, minél többször szeretné átélni. Azonban – derül ki egy nemzetközi kutatásból – ezt sem lehet nagyon erőltetni, a végeredmény ugyanis éppen az ellentétje, boldogtalanság lehet.
Elkezdték vizsgálni a kedvességet Törökországban, az eredmény elég érdekes
A kedvesség olykor csodákat tesz, és nemcsak a kedveskedőre, hanem a kedvességet kapóra is jó hatással lehet. Török kutatók vizsgálataiból kiderül, hogy az effajta melegszívűség akár a személyes boldogság forrása is lehet.
Így lehetünk boldogabbak, miközben az ország egyre boldogtalanabb
Kutatások szerint a boldogság 40 százalékban az egyénen múlik, a magyarok azonban kevésbé hajlamosak tenni a saját boldogságukért. Egy friss kutatás azt vizsgálja, mi lenne az a hét terület, amelynek a fejlesztésével boldogabb és teljesebb lehetne az életünk. Mi magyarázza, hogy a magyarok némi emelkedés után ismét lefelé csúsznak a boldogságrangsorban? Mi a finnek titka? Hibáztathatjuk-e a genetikát? Mit tekintenek boldogságnak a férfiak, és mit a nők?
Honnan tudjuk, hogy boldog-e a háziállatunk?
Számos következtetést levonhatunk a kutyánk, macskánk viselkedéséből, a jeleket azonban félre is lehet érteni.
Boldogság, itthon vagy! - Korszakváltó pozitív pszichológia
A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
Hat szokás, amitől boldogabbak lehetünk
Ezzel a néhány szemléletbeli változtatással sokat tehetünk azért, hogy javítsunk a közérzetünkön, ezáltal az életminőségünkön is.
Páros erőtér - A kapcsolat transzcendens dimenziói
Hogyan egyeztetjük össze az egyéni vágyainkat egy elkötelezett párkapcsolatban, a rövid és hosszú távú céljainkat, amelyek esetleg különbözhetnek a partnerünkétől, hogy mindkettőnk számára biztosítva legyen az egyéni fejlődés és közben egymás felé közeledjünk?
Miért ne faljunk be azonnal minden gyönyört?
Ma valósággal dúskálunk azokban a dolgokban, amelyek azonnal növelik az örömérzetünket. Ez azonban hosszú távon nem járul hozzá a boldogsághoz, sőt akár árthat is.
Hogyan kerüljük el a Valentin-napi kliséket?
Nyílt kommunikáció és kompromisszumkészség nélkül könnyen csalódhatunk Valentin-napi várakozásainkban. Hogyan használhatják ezt az ünnepet a stabil párkapcsolatban élők a kötődés erősítésére? Milyen kérdéseket tegyenek fel maguknak és a partnerüknek, ha fejlődni akarnak? És mi a teendő, ha a két félnek nagyon eltérő elképzeléseik, vágyaik vannak Valentin-nappal kapcsolatban?