A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.
Amerikai kutatók óriási adatkészleten vizsgálták meg, miként alakul a bél mikrobioma, ha különböző módon táplálkozik az ember.
Évente több tízezer esetben fordul elő, hogy valaki idegen testet nyel le, ami kórházi ellátást igényel. Szerkesztett részlet a Bél című könyvből.
Az orvosok sem gyakran látnak ilyet: rendkívüli következménye lett egy férfi tüsszentésének, de szerencsére végül pozitívan zárult a történet.
Obeliszknek nevezték el amerikai tudósok azokat a most felfedezett mikroorganizmusokat (viroidokat), amelyek az emberi emésztőrendszerben is megtalálhatók. Egyelőre azt sem tudni, hogyan kerülnek oda.
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
Az egyre nagyobb problémát jelentő elhízás megoldásának kulcsa lehet az a felfedezés, mely az időszakos böjt hatásait tárta fel az agy és a bélrendszer kapcsolatában.
Különleges, lenyelhető kapszulát fejlesztettek az MIT kutatói – azonban ezúttal nem gyógyszerről van szó, hanem egy olyan eszközről, ami a gyomor-bél traktusból tud különböző létfontosságú életjeleket monitorozni. Ilyen lehet egyebek mellett a pulzusszám, valamint a légzési mintázat figyelése is.
Sem a vizsgált férfi, sem az orvosok nem tudták megmondani, miként kerülhetett a 63 éves páciens vastagbelébe az a légy, amire egy tükrözés során bukkantak rá.
A visszatérő Clostridioides difficile-fertőzéseket kezelheti egy új gyógyszer, ami most kapott zöld lámpát az amerikai gyógyszerfelügyelettől.
A páciens lenyelte őket. Az orvosok abban bíztak, hogy az elemek maguktól távoznak, de nem így lett.
A jelek szerint több olyan baktérium is lehet a bélben, amely valamilyen módon hatással van az agyvérzés kialakulására.
Vírusok nem csak kívülről támadva okozhatnak betegségeket: az emberi DNS 8 százaléka ősi vírusokból áll, további 40 százaléka pedig vírusos eredetűnek tartott genetikai kódot tartalmaz. Bár a belekben tenyésző vírusok a bélmikrobióta kulcsfontosságú részei, ezeket gyakran figyelmen kívül hagyják.
Egy ritka és alig ismert emésztőrendszeri betegség miatt öt éven keresztül folyamatosan részegnek tűnt egy texasi férfi. A véralkoholszintje még akkor is a megengedett többszöröse volt, amikor egy kortyot sem ivott. Az orvosok végül rájöttek, hogy a beleiben indokolatlan erjedés indult el, és ez okozta az állandó bódultságot.
Európában minden ötödik-tízedik embernek vannak kisebb-nagyobb kitüremkedések, latinul divertikulumok a belein. Ezekben bármikor előfordulhat gyulladás, mely sok panasszal járhat, de a vegetáriánus étrenden élők között ez lényegesen ritkábban fordul elő.
